Kategóriák
Blog

Egy új mix és egy új adás

Jó egy ideje (pontosabban mióta megvásároltam a Native Instruments Traktor Kontrol S2-t, még pontosabban 2013. december 8. óta) készítek egy mix sorozatot Sunday Sessions címmel, mely vasárnap kora esténként hallható, változó rendszerességgel, függően attól, hogy éppen ráérek-e vasárnap vagy se.

A héten annyi jó muzsikát sikerült felkutatnom, hogy nem bírtam várni velük vasárnapig, így jött az ötlet: legyen Friday Sessions, azaz pénteken csináltam egy mixet a mixify csatornámon.

Ennek folyományát itt alul tudod meghallgatni, 3 órás szett. Aztán kicsit tovább gondoltam a dolgot és úgy áll a dolog, hogy lesz Saturday Sessions is. Miért?

A válasz nagyon egyszerű: így egy hétvége folyamán bármikor várható friss, élő adás, attól függően, hogy éppen mikor érek rá. A stílus minden „Sessions” epizódban hasonló, ha nem ugyanaz: egy kis deep house, egy kis tech-house, house, techno. De főként deep house.

Jó szórakozást, mindenkinekakiszereti!

Jah, és van easter egg is a mixben, ha felfedezted, kommentben jelezd! 🙂

Friday Sessions #1 by Stro-B on Mixcloud

Kategóriák
Blog

Kopog, csenget, vár

Azért jó, ha az embernek (meg az asszonynak) van egy blogja, mert itt nyugodtan kiírhatja magából akár a bajait is, amiből talán más is tanulhat. Egy ilyen következik most.

Munkám egyik fő eleme a várakozás, ezért talán túlon túl is türelmes ember vagyok, enélkül nem tudnám csinálni. Aztán az is a munkám fő eleme, hogy gyakorlom a tisztelet intézményét a partnerek irányába, tisztelettudó ember is vagyok, enélkül nem tudnám csinálni.

Mindezt elöljáróban csak azért tartottam fontosnak leírni, mert biztosan én vagyok rosszul összerakva (NEM), hogy az alábbi eset miatt most tollat, izé billentyűzetet ragadtam.

Történt ugyanis, hogy az imént egy fickó belépett a lakásba. Nem szólt épp a zene, így egy koppintást hallottam az ajtón, majd a hőszigetelő szivacs surlódását a padlón, azaz mayday: valaki benyitott és belépett a lakásba! Ruby is egyből jelezte, persze ő is értetlenül állt a dolog előtt.

A benyitás hangja után már hallottam a sűrű „jónapotozást” és a „jó helyen járok?” hangos kérdés is elhangzott…

Namost: lehet, hogy ortodox családban nevelkedtem, de nekem a szüleim úgy tanították, hogy kopogok az ajtón (és vagy csengetek), majd megvárom míg reagál valaki és nem nyitok csak úgy be egy vadidegen lakásába!

A munkám során az orvosi rendelőkbe sem szoktam ezt a mérhetetlen bunkóságot megtenni, szépen megvárom, míg kijönnek értem.

Manapság nem biztos, hogy szerencsés Amerikával példálózni, hogy mint egy sidenote itt jegyezném meg: ott ezért már le is lőhetik az illetőt, hiszen magánlaksértést követ el (erre persze nem vágyom, csak az érdekesség kedvéért jegyeztem meg).

Az úr egyébként a 6-os lakásban (sorház) lakókat kereste. Átirányítottam.

Ide tartozik, az a sztori is, hogy van az utcában egy öregasszony, aki miután kitudakolta, hogy párom szülei ugyanott laknak, ahol az ő lánya, rendre velünk küldet pakkot az „éhező” unokáknak. Mindig kompótot, amit az utcában található gyümölcsfák tulajdonosaitól hiénáz össze. Hogy örülhetnek a gyerekek neki…

Amúgy nem egy csoró vénlányról van szó, szimplán szarrágó.

Node, iszonyat pofátlanul csinálja a dolgait, és ő volt a notórikus benyitogató. Kifigyelte – egész héten készült rá -, hogy mikor vagyunk itt, számolta, hogy kb. mikor utazunk el és előtte megjelent mindig a pakkal. Természetesen pl. TV nézés közben annyit hallottunk, hogy jön be és „Jónapot!” hallatszik, ilyen vén szipirtyó hangon.

Na, egyszer elpattant az agyam és kiosztottam, hogy van ám csengő és használja nyugodtan. Nem használta továbbra sem. Így egy következő alkalommal erélyesebb fellépés következett: közöltem vele, hogy várja már meg, míg kinyitom az ajtót és reagálok valamit, mert ez nem illik, hogy csak úgy bejön hívás nélkül a lakásba és különbenis.

Azóta nem küld velünk pakkot.

Nah, ez akár egy stro-B duzzog epizód is lehetett volna, de ezt meghagyom továbbra is Tepi kollégának, aki egy újabb zseniális résszel jelentkezett, hasonló értelmi színvonalú népekről mesél. Mindenkinekakiszereti!

Kategóriák
Blog

Az álló asztal kísérlet

Egyszer már volt egy ilyen felindulásom, mikor megpróbálkoztam átállni (LOL) arra, hogy a számítógép előtt az ülő póz helyett állva dolgozok. Meg böngészek. Meg … szóval állva cseszem el az időt. Ez főként Leo Babauta blogján 2011-ben olvasott cikk hatására történt meg, amit egyébként az Agyvihar 7-ik epizódjában rosszul idéztem, mert nem saját cikke, hanem egy vendégposzt. Ajánlom amúgy elolvasni a cikket meg a végén linkelt hivatkozásokat is, megdöbbentő adatok!

A lényeg: ülve dolgozni többszörösen rossz, állva dolgozni maximum fárasztó és a lábaidnak rossz. De ha hozzászoksz, akkor inkább lesz jó a testednek, mint rossz.

Az álló munkahely témaköre most több mint trendi, szépen rámozdult az ipar is, remek termékek akadnak, határ gyakorlatilag a csillagos ég.

Mivel a munkaállomásomat viszonylag jól kialakítottam már, és a zenélés miatt bizonyos funkciók kötöttek is, nem tudok akármilyen megoldást választani. Éppen ezért egy sajátot választottam.

IKEA hack

Álló munkahelyAz asztallapom is az IKEA-ból származik, amit már többszörösen meghekkeltem (nem bírta a terhelést, pontosabban nem volt megfelelő az alátámasztás, így kapott plusz lábakat), a monitor hangfalaim és az iMac is egy megemelt polcon van.

Kicsit gondolkoztam, miként tudnám megemelni a billenyűzetet, az iMac majdnem jó magasságban van. Bár nem teljesen szemmagasságban van, így a megdöntött gépre kicsit lefelé kell néznem. Sajnos a tetőtér miatt nem tudom jobban megemelni, de a rendszer úgy állt össze, hogy ha máshova kerül, akkor a későbbiekben ez akár megtehető.

Álló munkahely - mobilisVettem ugyanis egy LACK asztalt, aminek csak a lapját használtam fel. Továbbá vettem a nagyobb CAPITA lábakból is, de csak kettőt használtam fel, ahogyan a képen is láthatod.

Pontosan azért, hogy mobilizálható legyen, illetve a monitortól való távolságot így szabadabban tudom állítani.

Azért csináltam mobilisra, hogy ha elfáradok, akkor le tudjak ülni, eltávolítva ezt a kis emelvényt bármikor vissza tudok állni ülő munkaállomásra.

A végeredmény kicsit csúnyácska, azonban a cél most szentesíti az eszközt.

A megoldásA magasság amúgy nem ideális, de ha egy szélesebb terpeszt veszek fel, akkor teljesen jól kezelhető. Ebben a pózban még egyenes háttal guggolásokat is lehet végezni, szóval munka közben tiszta nyereség 🙂

A tapasztalatok

Koránt sem bírok annyi időt a gép előtt tölteni, mint ülve, ami ugye köszönhetően a MARKUS széknek egy kellemes időtöltés és egyben potroh növesztés.

A lábam fáj. Eléggé. Ez idővel múlni fog és ahogyan az Agyvihar podcastben is említettem, inkább álló munka közben üljek le pihenni 4-5 percet, mint fordítva.

Aztán a hátam is fáj. Persze ezek a tünetek adódhatnak a nem túl edzett vázizomzat miatt.

Ami fura, a ülőcsontom is fáj, talán az állástól. LOL.

De nem adom fel!

Viszont sokkal gyorsabban igyekszem elintézni dolgokat a gép előtt, szóval mintha egy hangyányit hatékonyabb lennék – ez persze lehet, hogy illúzió.

A költségek

IKEA LACK asztal: 2490 HUF

IKEA CAPITA láb: 2600 HUF

TOTAL: 5090 HUF

Igaz az alap asztalom már megvolt.

Kategóriák
Blog

Tepi Duzzog

A Heti Zene egyik oszlopos ajánlója Tepi egy zseniális szarkasztikus, irónikus „sírok” vloggal jelentkezik, Tepi duzzog címen.

Időt és energiát spórolok most neked, megnézheted most az első öt részt!

Kategóriák
Blog

Route Cote d’Azure – 1.nap

Régi tervemet váltottuk idén valóra: végigjártuk a francia és olasz riviérát.

Egy nagyon jó barátunk édesanyja Franciaországban él a férjével és bár egyszer már voltunk náluk (beszámoló itt) a csodálatos Languedoc-Roussillon térségben, idén újra meghívtak minket.

Mivel szabadságra már egy héttel a tervezett franciaországi nyaralás előtt elmentünk, úgy döntöttünk, hogy az odafele vezető utat nem egy vagy két nap alatt tesszük meg, hanem egy egész hét alatt. Így sikerült hát végre megvalósítani a „Route cote d’azure” túrát.

Már a tervezés korai fázisában tudtuk, hogy nem autópályán akarunk majd menni, hiszen akkor rengeteg látnivalóról lemaradunk. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy Villach városáig megyünk csak pályán.

És elkezdődtek a kalandok!

Az első nap

580km autóút volt betervezve, amit – mivel mindenhova volt foglalásunk – teljesíteni is kellett. Ez amúgy nekünk nem sok, napi szinten vezetünk ennyit. Hévíz, Körmend, Rábafüzes, Fürstenfeld, majd autópálya Villach-ig és onnantól hegyi utak egészen Trentóig, ahol a szállásunk volt. Apropó szállás: a cél az volt, hogy minden este 50 € költségből megszállunk reggelivel. Ez többé kevésbbé sikerült, a szállásaink átlagára – reggelivel – 60€ volt.

LanzAmikor az utat terveztem, a Google MapsStreetView-n megnéztem az útvonalat, hogy egyáltalán érdemes-e az autópályáról lemenni, szép-e a táj…persze, hogy az volt. Már ekkor kinéztem egy pihenőt, ahol mindenképpen meg akartam állni.

A hegy oldalában elhelyezkedő pihenőben helyi specialitásokat lehetett venni, borokat, szalámit és természetesen kávét. Ötletes megoldás volt az egész, nagyon tetszett.

Még ez előtt a pihenő előtt, szintén a Google Maps segítségével kinéztem, hogy hol van az utolsó benzinkút Ausztriában, és a határhoz közeli lakosokhoz hasonlóan kihasználtam az olcsó(bb) tankolási lehetőséget, megitattam a Skodát egy kis naftával (olaszoknál piszok drága a gázolaj, osztrákoknál és franciáknál szinte olcsóbb mint itthon).

TrentoA trentói szállás volt szerintem az egyik legnagyobb poén: egy barokk épületben voltunk, ami az észak-itáliai/tiroli hagyományokat követte. Tulajdonképpen az egész szoba egy kis lyuk volt, de nagyon hangulatos volt. Vacsoráztunk is, finom, ízletes étellel láttak vendégül minket.

A szobánkban volt egy – üzemen kívüli – kemence is, aminek a tetején volt egy matrac, szóval akár ott is lehetett volna aludni.

Trento - udvarPróbáltam az olasz tudásomat használni, de a helyi recepciós az angolt erőltette, ám legyen. A vacsoránál azonban a kedves pincér nénivel már olaszul ment a társalgás.

Érkezésünkkor amúgy a recepciós srác eldarálta (unott képpel), hogy mi merre van, mit kell tudni az épületről és mit érdemes majd megnézni. Már bekészítetett kártyával várt minket, amire a wifi jelszó fel volt írva. Az olasz szállásaink közül amúgy talán itt volt a legprofibb a kiszolgálás és a szervezés.

Hogy a kalandban legyen egy kis extra kaland, a kipakolásnál kiderült, hogy Niki komplett neszesszerét otthon hagytuk. Mindent. Mondom MINDENT! Így másnap reggel az első utunk a helyi drogériába és patikába vezetett…kiszámoltam, hogy olcsóbb lenne hazamenni, majd egyből vissza és folytatni az utat, de nem ezt a megoldást választottuk 🙂

Trento - szőlőTrentóban és környékén nagyon sok alma- és szőlőültetvényt láttunk, gyakorlatilag ameddig a szem ellát. Utunkat a Garda-tó felé folytattuk, de erről majd a következő részben.

A szállás: ajánlott!

Kategóriák
Heti Zene

Heti Zene S02E19

Jó egy ideje nem jelentkezett a Heti Zene rovat, nem is reklamált érte senki. Ejnye!

Ma kedvem támadt zenéket hallgatni, válogatni, így az e-mailek között találtam még le nem között, de a lelkes ajánlótársaim által már elküldött zenéket.

Ezeket osztom most meg veled.

Még @ni0 küldött egy zenét, amit akkoriban sok dj repertoárjában hallottam a legkülönbözőbb remixekben. Nem rossz kis muzsika.

@ni0Erre a hétre egy olyan muzsikát hoztam amit, bevallom, talán nem is tudok egyértelműen stílushoz kötni. Mindenből van benne egy kicsi, s talán pont ettől jó. A remix elkövetője MK, akiről annyit sikerült megtudnom, hogy német származású és nem ez az első ilyen jól sikerült remixe.

Ugye mindenki ismeri már @attilagyongyosi urat?! Egyfelől jó zenéket küld, másfelől kimerítő és vicces megfogalmazású ajánlást ír a zenékhez. Most sincs ez másképp!

@attilagyongyosi: Pálinkást!

Szóval felugrok még gyorsban a HetiZenére.

Nem mást hoztam, mint egy jó kis hazait. Fodor ‘Flashtech’ Tomit úgy 6 éve ismerem és állítom, hogy az egyik legterményekebb magyar trance producerek egyike. Pofátlanul tehetséges és diszkógráfiája már most, fiatal kora ellenére is meglepően kiterjedt.
Igazából nem is nagyon van olyan szerzeménye, ami nekem ne jönne be.

Mesterien ötvöz fülbemászó, ügyesen konstruált melódiákat energikus dob és basszus szekciókkal, dalaiban mindig megvan a boogie faktor.

Új kislemeze, a Falling Star 4 számot is tartalmaz és meg kell hagyni, mind a 4 minőségi. A ‘Take The Plunge’ pedig bitang módon belémragadt a héten. Hétfőn Debrecenbe vonatozván épp átrágtam magam az új hazai megjelenéseken (a podcastem márciusi adásához) és amikor ennek a kiállása megérkezett, leesett az állam. Egyszerű és hatékony.

Bár nem panaszkodott @andan81, de nekem most esett le, hogy eléggé kifogásolható módon az egyik Sunday Sessions epizódba bizony lenyúltam az ajánlását. Bocsi 🙂 Mentségemre szóljon, hogy nagyon jó zenéről van szó és kihagyhatatlan volt a deep muzsikák társaságából!

@andan81Hogy mitől jó egy zene? Nálam akkor, ha érzéseket vált ki belőlem és teszi ezt úgy, hogy sokadik hallgatásra is van új felfedeznivaló benne. Az ilyen zenék számomra a mostanság megújult deep house műfajban találhatóak. Jót tett a műfajnak szerintem, hogy kissé keveredett a tech house-al; bátrabbak lettek az ütemek, húzósabbak a groove-ok.
Most egy nagyon friss megjelenésű (2014.03.10.) muzsikát hoztam nektek, aminél első hallásra egy ilyen “fucking amazing!” érzés keringett bennem. A Fables! azaz Robert George Allan V egy ausztrál producer, sokat nem hallottam róla, de ezentúl követni fogom a munkásságát. A Slowdance egy igazi mestermű, rengeteg olyan zenei elemekkel, ami miatt szeretjük a deep house-t 🙂

A tört ritmusok szállítója @ddq még egy számomra is tetsző darabot hozott. Furán keveri N3GUS a stílusokat, a végeredmény egy finom, lüktető dubstep határán mozgó, de még fogyasztható darab.

@ddq: Megintcsak egy olyan előadót sikerült találnom akiről életemben nem hallottam és annyit tudok róla, amit az internet (soundcloud/fb/twitter) elárul, miszerint bristoli lakos, dnb producer / DJ és mindenféle labelek alatt jelent meg eddig zenéje, többek között a Hospital recordsnál.

Jahm és úgy néz ki mint az indexes sixx 🙂

A zene pedig raga meg dnb meg helyenként dabtepp, viszont remekül lehet rá bólogatni!

Ééés akkor én.

Ha már tört ritmusok, akkor beszállok én is, nemrég találtam rá egy már 2 éves dalra, Scuba „tollából”. A Cognitive Dissonance a brit születésű, de jelenleg Berlinben tevékenykedő Scuba, eredeti nevénPaul Rose harmadik, Personality című albumáról való, igazi dallamos drum’n’bass mű, csodás női énekkel.

A másik ajánlásomra már nem is tudom, hogy hol leltem rá. Nagyon finom kis muzsika a Submotion Orchestra – Angel Eyes című dala. A 7 fős brit, leedsi csapat dubstep, soul, ambient electronica, jazz és dub vonalon mozog, jobbnál jobb muzsikákkal.

Az eredeti verziót itt tudod meghallgatni, linkelni viszont úgy döntöttem, hogy a kijevi koncertjüket fogom, amiről egyébként a zalaegerszegi Electric Connection – Fine című dala jut eszembe, ami csak a rend kedvéért: 2001-ben készült!

Kategóriák
Blog

Agyvihar podkeszt

AgyviharAz úgy volt, hogy megírtam az első részletesebb YNAB bejegyzésemet, még 2012. áprilisában, aztán a téma többször is előrekült a Háztáji Geek csapatában, olyannyira, hogy meg is hívtak pár adásba erről (is) beszélgetni.

Idén januárban elkezdtünk agyalni @wyctimmel, hogy mi lenne, ha indítanánk egy külön podkesztet a YNAB és GTD témáknak, hiszen ez hiánypótló lenne a magyar palettán.

Így született meg az Agyvihar, azaz a „GTD és  YNAB magyarországi podkesztje”, melyet a #96 Háztáji Geekben jelentettünk be  hivatalosan.

Az első adást múlt héten csütörtökön sikeresen rögzítettük is, ma pedig éles lett a domain és kikerült az első adás.

Egyelőre kétheti rendszerességgel tervezzük a megjelenést, de még akár az is lehet, hogy áttérünk heti adásra, ez csak tőletek függ.

Itt a blogon fogok még írni a témáról, sőt, bíztatlak téged is, ha meghallgattad az adást és konkrét kérdésed adódik, akkor ne habozz feltenni, mert vagy adásban, vagy itt egy blogposzt formájában igyekszem rá válaszolni.

Jó szórakozást az első adáshoz!

 

Kategóriák
Blog

Grissini

Most látom, hogy nem írtam még a múltkori arancini készítésről, amit már egyszer megpróbáltunk, de akkor nem túl jó recept nyomán dolgoztunk, így kvázi csúfos vége lett. Múltkor azonban találtam egy jó receptet ami alapján nagyon jól sikerült ez a frankós olasz streetfood kaja.

Grissini - TupperwareTegnap Niki olvasta a marie claire legfrissebb számát és mutatott egy cikket egy lányról, aki már kiskora óta készült arra, hogy egy cukrász boltot nyithasson. Valamiért csak a címre koncentráltam (Pom Pom Provance-ban), így elkönyveltem egy külföldi sztorinak. Épp most derült ki számomra, hogy a Domi’s Bake Shop, bizony egy magyar sztori.

Lényeg a lényeg, abban a cikkben láttam egy grissini receptet, ami az egyik kedvencem. Ez gyakorlatilag kvázi pizza tésztából készül, sok étteremben fel is szolgálják „pizzarúd” néven. Ezt az ételt amúgy az olaszok előszeretettel fogyasztják a vacsorák előtt, kvázi gyors étvágycsillapítónak. Lehet kapni boltban készen is, általában „sima”, sós formában.

Igazából a mai főzos sztori onnan indult, hogy ma megint elkapott az érzés, hogy az egészségtelen junkfood megoldást válasszam (meki). A diétánk alatt egész jól sikerült megállni a mekiben kajálást, de mióta úgymond vegyes étrenden vagyok, és egy-két hetente megengedek magamnak mekis kaját (főleg focis napokon), azóta gyakrabban fog el az érzés: éhes vagyok, irány a meki. Olyan ez mint a drog (lehet). De tényleg.

Szóval ma ott állok már a meki előtt, mikor kiderült, hogy nincs nálam a pénztárcám. Ó mondom, akkor eszek késő délután otthon. Mire hazaértem, elkapott az erzés: csináljunk grissinit.

A marie claire-ben volt ugyan recept, de kissé felületesnek éreztem, így rákerestem itthon a neten receptekre. Találtam is egy szimpatikusat, illetve egy angol leírást is. Fogtam és a három receptet összegyúrtam. Az újságcikk arányait, a nosalty cikk fokhagymás megoldását és az angol szörnyű hangú néni titkos hozzávalóját a parmezán sajtot.

Grissini - sütőbenAz elkészítés rém egyszerű, liszt, só, cukor, tejben vagy vízben élesztő felfuttatás, olívaolajon felhevített fokhagyma és bazsalikom hozzáadása, összedolgozás, kelesztés, apró csíkokra vágás, hengerek formázása, sütő és kész.

A sütőt 200 fokra kellett előmelegíteni, a grissinik tetejét olívaolajjal megkentem. Célszerű nem túlsütni őket, mert akkor ropogós és száraz lesz. Mikor már elkezd megpirulni, akkor még 1-2 percet érdemes benthagyni a sütőben, így nem lesz nyers a tészta, viszont belül még puha marad.

A végeredmény elsőre is (first batch) tökéletes lett. Készítettem hozzá dipet, melyet tejföl, egy kis tej (kb fél deciliter), fokhagyma, só, bors felhasználásával készítettem.

Grissini menu a'la RobertoEgy második dipet is csináltam, mely ugyanúgy készült, mint a sima tejfölös, azonban ebbe pirosarany (erős istván jobb lett volna) került, így volt egy lágy dip meg egy markánsabb, csípősebb.

A streetfood kaja mellé egy kis helyi, bár Sopronban termett kékfrankos rosé is csúszott a Bezerics borház kínálatából.

Az igazat megvallva, fele ekkora mennyiség is bőven elegendő lenne, ja és vigyázat: nagyon eteti magát!

Kategóriák
Blog

Idén is kertészkedem

Tavaly egy érdekes projektbe vágtam bele, elindítottam egy nagyon szimpatikus módszer szerint egy kiskertet. Írtam már arról is, hogy mennyibe került ez az egész, és láthattad azt is, miként fejlődnek a növények. Aztán készítettem egy komposzt tárolót is, amely azonban még nem termelt számomra kellő minőségű és mennyiségű táptalajt, talán majd az idén.

Új szezon

Idén bár enyhe volt a tél, akár korán elkezdhettem volna a kiskertet, de sajnos minden más fontosabb volt ennél, így hát mindig tolódott szépen a dátum. Két hete aztán rászántam magam és végre elindítottam a kiskertet.

Picit módosítottam a tavalyi állapotot, mivel az ősz-tél folyamán érték kellemetlen behatások a kiskertet egy vakond formájában. Az általa végzett – amúgy a talaj levegőztetése szempontjából koránt sem elhanyagolható – munka eredménye az lett, hogy „idegen” föld került a kiskertbe, amely mind esztétikai, mind pedig  biztonsági szempontból nem volt szerencsés. Biztonsági szempont alatt a gyomok távol tartását értem, hiszen a vakondtúrás mentén megszűnt a geotextília védelme, így könnyen be tudtak törni a gyomok. A gyomok, melyek amúgy a geotextílián át is azért feljöttek, de a kert újraindításakor azért tapasztaltam, hogy a geotextília által fedett részen konkrétan kipusztult a fű és a gyomok – működött a módszer.

Kertészkedem 2014A módosítás annyiban merült ki, hogy vettem OSB lapot, melyet méretre vágás után a tavalyi keret aljára szegeltem és fúrtam bele lyukakat, hogy megfelelő legyen a drenázs. Vakond és gyom probléma – legalábbis alulról – kivédve.

Egy másik kertet érintő változás, hogy tanulva a tavalyi karózási hibából, idén az egyik ágyást a kerítés mellé helyeztem, ahol majd szépen fel tudom futtatni a paradicsomot és a babot, borsót a kerítésre.

Aztán idén lesz egy kontroll vetés is, az ágyás korábbi helyén kihasználom a gyomok kipusztulását, így oda vetettem cukkinit illetve összehasonlításnak egy időben retket. Még szerintem fogok salátát és talán hagymát is, meg paradicsomot.

Tavaly @kisvirag megmondta, hogy vigyázzak a mentával, hát tényleg rohadék egy növény, gyökereken keresztül gyakorlatilag az egész ágyásba szét akart terjedni. Úgy vágtam ki a francba, hogy csak na. Mellesleg nem iszunk mojito koktélt, hogy szükség legyen rá, rovarűzésre pedig használok más gyógynövényt.

Esővíz tartály

Még tavaly sikerült szereznem (értsd: venni) egy tartályt, amiben korábban folyékony műtrágya volt. Raklapon, csappal, fém kerettel – teljesen korrekt, kimosás után használható.

"Flex"A kiskert a házunkhoz tartozó garázsok mellett van, így adódott az ötlet, hogy a garázs tetejét kihasználom, mint vízgyűjtő felület. Ehhez minden adott volt, kivéve egy fontos összetevőt, az ereszt. Ez nem állíthat meg, kitaláltam, hogy veszek műanyag vízelvezető csövet, amit célszerszámmal ketté vágok és there you go, eresz. Vásárlás közben azt is kitaláltam, hogy miként fogom rögzíteni, mondjuk az OBI-ban nem kis fejtörést okozott megtalálni a lyukszalag/hilti-szalag/függesztő szalag nevű, elemek rögzítésére szolgáló eszközt. Tudtam, hogyan néz ki, mire való, csak a neve nem volt meg és, hogy mégis melyik részlegen keressem. Meglett.

Kettő darab 2 méteres csövet vettem, majd a szomszéd szakitól kértem tanácsot, vajon mivel lenne jó szétvágni. „Kisflex” – érkezett a válasz, ami számomra megint idegen kifejezés volt, de az internet falvának hála, gyorsan kiderült, hogy ami a „kisflex” az nekem a normális flex és hogy nem minden sarokcsiszoló flex.

Elhagyta a számat billentyűzetemet az a mondat, hogy „egy férfi flex nélkül olyan, mint egy nő szexi fehérnemű nélkül”, így hát nem volt mit tenni, vettem egy sarokcsiszolót, hiszen, már tudom, hogy az nem flex.

Eresz, home madeEgész gyorsan és egész jól sikerült megfeleznem a csövet, melyet ezután rögzítettem a tető aljára. Mivel a tartály elhelyezését úgy tudtam megoldani, hogy az a tető kb 2/3-nál van, muszáj volt egy T-idomot beiktatnom, így viszont nyitott maradt az eresz vége. Mivel horror ára van ezeknek a csöveknek, nem akartam közel annyit költeni egy könyök idomra, mint amennyit a 2m csőre költöttem, így hát maradék, hulladék részből gázlángon megolvasztva csináltam egy könyök elemet.

A tetőnek jelenleg csak az egyik felét tudom kihasználni, a kettévágott cső másik felét még nem tudtam rögzíteni, alacsony a létra illetve én is.

MegemelveMiután a csőrendszer összeállt, jött a következő nagy feladat. Olcsó (47 HUF/db) térkőből akartam megoldani a tartály megemelését, hogy az öntőzőkannával beférjek alá. Opció volt még, hogy keresek olcsó, használt raklapot a környéket (max. 1000 HUF/db), de nem találtam, illetve ahogy kiszámoltam, ebből a térkőből kellett 20 darab, ami épp csak egy ezres volt.

Az emelést egyedül csináltam, volt egy sikertelen kísérlet, de a második módszer már bevált: előbb 2 kő magasságban megemeltem, majd fél kézzel megemelés után bejátszottam az újabb adag köveket.

Az öntözőkanna pont befér alá.

Kaptam egy jótanácsot, mely szerint nem ártana valami szűrőt tenni a cső végére, mert ha a tartályba belemegy valami, ami később utját állhatja a víznek, na az nem szerencsés. Itt is alkalmaztam a low-budget és recycling elvet, Niki nagymamájától kaptam használaton kívüli, megmaradt szúnyoghálót. Tökéletes!Nehezen, de bejátszottam

Adott volt a cső, ami kb 10 centire belóg a tartályba. Adott volt a szúnyogháló, amit valahogyan rögzíteni kellene. Ez a probléma csak a helytelen sorrend megválasztásából adódott, de sikerült megoldani: előbb egy befőttesgumit húztam a csőre, majd apránként bejátszottam alá a szűnyoghálót.

Hogy tuti legyen a megoldás, a tartály szájára is tettem védelmet, ezt viszont spárgával rögzítettem úgy, hogy a spárga belekapaszkodik a tartály nyílásán található menetbe. A biztonság kedvéért még kívülről is kapott egy befőttes gumis rögzítést a rendszer.

Már látom amúgy, hogy hátrány az lesz, hogy így nehezebben tudom ellenőrizni a vízszintet, de remélem lesz annyi eső, hogy nem kell majd ezzel foglalkoznom.

A remekmű

A remekműElkészült végül a rendszer, bár ahogy említettem, még egy vízgyűjtő rész elkészítése hátra van. Az elmúlt két napban enyhe esők voltak, ezalatt jól vizsgázott a rendszer, szemerkélő esőnél is szépen csorgott a természetesen lágy víz a tartályba.

Apróbb módosításokat majd lehet, hogy eszközölök, pl lehet, hogy átrakom a kép jobb oldalán látható területre, csak az az igazság, hogy oda azért nem akartam tenni, mert az utcáról látszik úgy és hát igaz, hogy biztonságos környéken lakunk, de na…az ördög nem alszik.

Ha kiraknám jobbra, akkor hosszabb vízgyűjtő felületet tudnék kihasználni a tetőből, ehhez vennem kell még csövet és újból felsikíthat majd a „flex”.

Majd írok még arról, hogy milyen növényeket és hova ültettem idén, mivel még nincs minden elvetve, ezért erről majd csak később.

Kategóriák
Blog

Egy új ciklus

Bár még végleges eredmények nincsenek, a tegnap lezárult országgyűlési választások során kialakult erőviszonyok már jól láthatóak. Ennek ki-ki örül vagy épp bosszankodik miatta.

Megfogalmaztam magamnak pár dolgot a jövőre nézve, amit most neked is javaslok:

  • csinálj egy 1 éves tervet
  • csinálj egy 2 éves tervet (az 1 éves tervre épülve, de attól független elemekkel is)
  • csinálj egy 4 éves tervet (az 1 éves és a 2 éves tervre épülve, de attól független elemekkel is)
  • a tervekben megfogalmazott céljaidat írd le valahova (mit akarsz elérni, milyen időtávban, miért)
  • zárd ki a mindennapjaidból a politikát, tájékozódj, de ne befolyásolja a napjaidat szervesen
  • ha változnak a körülmények, minél gyorsabban reagálsz rájuk, annál jobb az esély a „túlélésre”
  • koncentrálj az 1-2-4 éves tervekre és azok érdekében cselekedj
  • zárd ki a mindennapjaidból a politikát
  • zárd ki a mindennapjaidból a Facebookot
  • ne olvass gazdasági híreket, melyek megtörtént eseményeket elemeznek
  • ne olvass gazdasági híreket, melyek jósolnak
  • használd tanulásra az internetet
  • az 1-2-4 év alatt tanulj meg valami újat – amit akár szükség esetén hasznosítani is tudsz
  • vállalj felelősséget a tetteidért
  • ha valami nem tetszik, tégy ellene, ne csak panaszkodj
  • arra rendezkedj be, hogy csak magadra számíthatsz (így minden „extra” segítség pozitívan hat)
  • zárd ki a mindennapjaidból a politikát, ne vitatkozz fanatikusokkal
  • és végül a bestof: ne okold a politikusokat a kialakult helyzetekért, te (is) tehetsz róla, hogy az van ami

A végére még egy „zen buddha” bölcsesség is az eszembe jutott: a politika, meg a politikus, mint állatfaj, olyan, mint a víz. Arra megy, ahol utat talál és ha nincsen neki erős határ szabva (gát), akkor utat tör magának.

A víz az úr

Kategóriák
Heti Zene

Heti Zene S02E18

A youtube kicsit betegeskedik, lehet, hogy nem fogod látni a videokat elsőre! Frissítsd az oldalt és egyszercsak bejön!

@ni0 szokásához híven trance muzsikát, @andan81 egy kis retro technot, @ddq pedig elindította a rap hullámot amit én folytattam.

A zenék előtt egy kis sztori: hozott nekem a postás  egy céges csomagot.

Disclaimer: nem vagyok az állami szolgáltatások híve, a szabad piaci versenyt preferálom. De tény ami tény, hogy a Magyar Posta minden szégyenteljes szocialista maradványtünetével együtt az utóbbi évek (10+ éves időtartam) egyik leglátványosabb és előremutatóbb változásán átesett állami cég. Kár eltagadni, hogy bár lenne még hova, de rengeteg dologban fejlődés tapasztalható!

Valami spéci szolgáltatással küldték, azt hiszem, üzleti csomag a neve. Az értesítőn a kézbesítő telefonszáma is megtalálható, amit rendre be is karikáz nekem felkiáltójellel, gondolom arra céloz, ha kívánságom van, hívjam fel. Itt azért még döcög a kommunikáció.

Nos, én nem hívtam fel, mert bár biztos vagyok benne, hogy segítőkészen azt közölte volna, hogy éppen merre tart a munkájában és ha én is arra járok, akkor ugyan összefuthatnánk és odaadja a csomagot, mivel én négy megyében dolgozom, a normál idősávban minimum 1 órányi útra vagyok az otthonomtól.

Az értesítőn az is rajta van, hogy másnap 12-14 óra között (logikus, otthon ülök) megkísérli a csomag kézbesítését újra.

No, ez adta az apropót ennek a szösszenetnek a megírására: ha más szakmában megoldható a műszak, a posta miért nem képes a kézbesítéseket a „normál” dolgozó ember életviteléhez igazítani? Mondjuk délután 4-től este 8-ig kézbesítik a csomagokat. Napközben a jómunkásember nincsen otthon.

Elmeséltem kolleganőmnek, hogy mi történt és ő osztotta meg velem a történetet, mely szerint náluk (Sopron) kísérleti jelleggel megpróbálták az általam vázolt kézbesítési metódust és a tapasztalat az volt, hogy kb. ugyanolyan arányban nem találták otthon a címzetteket, mint a 8-16 óráig terjedő idősávban.

Legközelebb azonban biztosan felhívom a kézbesítőt (bár, általában mikor megtalálom a cetlit, valószínűleg ő már nem dolgozik) és megkérem, hogy ha van rá mód, ne fáradjon a másnapi ismételt kézbesítéssel, inkább hagyja nekem a postán és bemegyek érte reggel. Amit így most nem tudtam megtenni, csak miután ő megpróbálta mégegyszer kézbesíteni. Plusz idő, plusz energia, plusz CO2 kibocsájtás, nekem meg plusz egy nap várakozás.

Jut eszembe: a feladáskor lehetne opcionális kézbesítési időt választani, az már segítség lenne

Na, ennyit a sztorizásról, nem csengetünk kétszer, jöjjenek a zenék!

@ni0: Erre a hétre egy újabb klasszikust hoztam, amit régen elfelejtettem volna, ha nincs a Spotify és az 1000 Top Trance Classics lista :).

Bevallom, Rapid Eye-ról sem tudok semmit, azon kívül, hogy manapság eXistenZ álnével alkot és ketten (Steve Helstrip és Tim Stark) alkotják a duót.

Jöjjön tehát az egyik legismertebb alkotásuk.

@andan81: Egy ütős kis techno muzsikát hoztam nektek, ismét egy kis retro feeling-el.

@ddq: az ehetit egy az Animal Planeten futo reklam inspiralta es valamikor talan az 1900as evekben hallottam utoljara amikor az MTV (a zenei) meg csak bontogatta a szarnyait idehaza.
A kozremukodok pedig: Pras, Mya, Ol’ Dirty Bastard, Wyclef Jean, akiknek sikerult a szamot temerdek lista elere tornazni, eljutni a tobbszoros platina statuszig meg amit egy hasonlo zenevel el lehet erni.

Erdekessegkent megemlitenem, hogy a verse dallamat egy Bee Gees/Kenny Rogers/Dolly Parton szam adta.

És akkor kovetkezzen a Ghetto Superstart 1998bol!

És akkor az én zenéim.

A magyar rap szerintem az elmúlt 10-15 év egyik legjobban fejlődő zenei ágazata. Miután sikeresen mindenki megtanulta, hogy a Rapülőknek semmi köze nincs a raphez, talán a Sub Bass Monster és az Animal Cannibals érát követően komoly underground rap élet alakult ki. Sokat segített ebben a Fila Rap Jam is, de még mielőtt megszólna valaki, nem értek a műfajhoz, csak a saját emlékeim idézem fel.

Az NKS nevű formáció megmondja ma a frankót! Figyelem, szókimondó szöveg!

Ha már magyar rap, jöjjön az egyik kedvencem Funktasztikus, aki a fent említett Sub Bass Monsterrel készítette közösen a Fanyarország című dalát, még 2008-ban, de a mondanivalója sajnos még most is aktuális.

A legutóbbi Sunday Sessions adásban szerepelt Maetrik – The Entity című darabja, ami egy igazán ütős kis tehcno-tech house mű. Bár, hasonlóan hozzám, a spanyol születésű fiatalember sem szereti a besorolják a zenéjét egy-egy stílusba, állandóan az elektronikus zene „jövőjét” keresi.

Apropó Maetrik…nem cseng ismerősen a név? És úgy, hogy Maceo Plex? Na, ezt én is ma tudtam meg 🙂

Kategóriák
Blog

Új utakon

Lendva - csatornaMár régóta ott lapul az inboxomban egy levél (konkrétan 2013. november 17-óta), amit longhand küldött nekem. Megkértem ugyanis, hogy ha legközelebb a közeli Lendván jár, akkor fotózza le nekem az aszfaltot és a járdát.

Ha jól emlékszem vissza, épp azon mérgelődtem, hogy Hévíz utcái mennyire rossz állapotban vannak, és „bezzeg a szlovénok ezt is meg tudják oldani értelmesen”.

Apropó rossz állapot: egyszer volt szerencsém egy cikket olvasni – sajnos már nem emlékszem rá pontosan, hogy hol -, amiben az útkezelő egy szakembere elmagyarázta, hogy miként sorolják, minősítik az utakat, azok állapotát. Attól, hogy felbontanak egy útszakaszt, például csőtörés miatt, majd a burkolatot rendbehozzák, attól az még egy jó állapotú burkolatnak számít. Hiszen nem repedezik, nem kátyús, nincs megsüllyedve stb…szimlán a vesekövet is kirázza belőled, de az egy  burkolat. Szürreális élmény volt.

Visszatérve Hévízre: mostanában csak úgy szoktam mondani, hogy a „gyógyvíz és az útfelbontások városa”. Ritka az olyan hónap, amikor valahol ne bontanák meg a burkolatot, például csatorna/szennyvíz/gáz/víz/villany stb. probléma miatt.

A szlovéneknél láttam először ezt a megoldást, melyet a kép is ábrázol: a közműveket a járda alatt vezetik el, így ha bármi probléma van, akkor nem a drága közutat kell felbontani, hanem „csak” a járdát.

Lendva - csatornaNem beszélve a költséghatékonyság oldaláról, másik nagy előnye lehet a módszernek, hogy bármiféle szerelési, karbantartási munkánál a jóval könnyebben kezelhető gyalogos forgalmat akadályozzák.

A járda helyreállítása sokkal kevesebb költséggel jár – ezt csak gondolom, nincs rálátásom a területre -, és az aszfalt is tartósabb tud így maradni, kevesebb a homogenitását megszakító tényező.

Bár a mellékelt képen pont be van repedezve az aszfaltszakasz, hidd el, kifogástalan burkolatokat találni szlovéniában.

A másik érdekessége a megoldásnak, hogy a csatorna lefolyók is ezáltal az út szélén kaptak helyet, de nem vízszintesen, ahogyan nálunk, hanem az útpadkába építve kvázi függőlegesen, hasonlóan, mint az amerikai filmekben.

Ez a megoldás szintén segít, hogy ne az útfelület legyen tele döccenőkkel.

Igazán a rezsiharc részévé tehetnénk, hogy a drágán elkészített útfelületeket megóvjuk, például azzal, hogy nem bontjuk fel havonta…

A módszernek azért van hátránya is – szintén csak tippelek: mivel nem az út közepéről osztják le a házakhoz a gerinchálózatról a csatlakozásokat, valószínűleg az utca mindkét felén meg kell csinálni a közműveket, ami érthetően dupla költséggel járhat. Jó lenne erre látni egy számítást.

 

Kategóriák
Heti Zene

Heti Zene S02E17

Az van Béláim, hogy kevesen olvassátok a Heti Zenét. Ohh, mekkora paradoxon ez!

Ezért most a Heti Zene mellé kapsz egy rövid cikket is.

Tegnap voltam egy pénzügyi előadáson, ahol több mindenről szó esett, majd hazafelé menet kicsit gondokoztam a hallottakon. Eszembe jutott az, hogy este 9 óra van, én még mindig úton vagyok, részben azért, hogy a pénzügyeimmel tisztában legyek és, hogy azok jó irányba legyenek állítva. Persze előtte pedig reggel 8 órától dolgoztam, szintén azért, hogy a pénzügyek rendben legyenek ugye.

A saját lakás paradoxon

Aztán eszembe jutott, hogy milyen szép is ez, mikor csak dolgozol, dolgozol, mondjuk azért, hogy egy lakáshitelt tudj fizetni és egy majdani végtörlesztés után elmondhasd, hogy mikor hazaérsz, akkor a saját lakásodban hatod le a fejed. Hogy utána másnap megint tudj dolgozni, amiből pénzed lesz és újabb dolgokat tudsz vásárolni, újabb értékeket tudsz teremteni.

Aztán elgondolkoztam: jól értem, hogy sok ember (velem együtt) hitelt vett fel vagy fog felvenni azért, hogy utána a hiteltörlesztéshez szükséges pénzt szorgos munkával előteremtse és tulajdonképpen aludni jár haza egy lakásba, amit nem is tud kiélvezni az idő nagy részében, mert dolgozik? Hogy legyen egy lakása. Vagy mi?! Hoppá, ez is eléggé paradoxnak tűnik.

Sajnos, Magyarországon eléggé fejletlen a bérlakás intézménye és emiatt mindenki a varázslatos hármas célt hajtja: lakás, kocsi, család. Nincs is ezzel baj, maximum a sorrenddel és a források hiányával. A tegnapi előadáson azt is hallottam, hogy Európában nálunk a legmagasabb a devizahitelben eladósodott emberek aránya, így ezért is fontos eszköz ez – a mindenkori kormánynak is -, hogy őket megmentsék. Egyszerűen társadalmi érdek. Erről korábban másképp gondolkodtam, ma már kicsit más megvilágításban látom.

A hosszú bevezető után lazítsunk kicsit egy Beck nótával!

Ki ne ismerné Becket, ha mást nem a Loser című dalát? @zencsaj ma egy frissebb darabot hozott tőle, igazán jó muzsika!

@zencsaj: Végre itt a tavasz, csiripelnek a madarak, és még Becknek is elnézzük, hogy első hallásra elég melankolikus az új albuma. A Morning Phaze első single-je a Blue Moon, ami úgy tölt fel, hogy észre sem veszed. Olyan… lazy. De profin. Becknek behozhatatlan előnye van a mai hipsztergyerekekkel szemben. Ja, és az egész album meghallgatható a youtube-on, szombat délelőtti visszaalváshoz, vagy pörgős munkanap utáni csendesedéshez tökéletes!

Bérlakás

Bár el tudok fogadni minden olyan magyarázatot, ami arra épül, hogy „de amit kifizetsz albérletbe, azt a saját lakásod törlesztőrészletébe is tudnád fizetni”, DE! És itt jön a de!

Ha amúgy is szinte csak aludni, pihenni járok haza a lakásba, miért ne bérelhetném azt az aktív években, és a bérleti díj vs. hiteltörlesztés terhe közötti hézagot pedig okosan befektetném, megtakarítanám stb…?

Egy bérelt lakás mobilissá is tesz: nem vagy röghöz kötve (itt most nem kell egyből a külföldre vándorlásra gondolni), ahol éppen munka van, oda tudsz költözni. Persze, nem jó ez a fajta vándor élet és  jó főbérlőt is nehéz kifogni. Tudom.

Valamiért nekem szimpatikus az amerikai „álom” modell, mikor saját lakást akkor vásárolnak a családok, mikor minden sínen van, a bevételek, állás rendben és például gyerekvállalás előtt állnak. És bizony, ilyenkor veszik meg „álmaik házát” és társai Coelho szintű okosságok.

Nem akarok a témában igazságot tenni, csak leírtam pár gondolatot. Zene!

Melodic trance. Régen közel állt hozzám, aztán meguntam, pedig hidd el, nem egyszerű egy műfaj, főleg, hogy minden a helyén legyen. @ni0 most felelevenített nekem pár régi emléket ezzel a zenével!

@ni0: Nem is értem, miért nem ajánlottam még tőle semmit. Ez a pasi egy zseni! Minden alkotása aranyat ér, nagyon hiányolja manapság a szakma, akár csak Enviot.
Hogy ki is ő? Andy Blueman a melodic trance koronázatlan királya.

Még múlt héten „dolgozott előre” @ddq, aki elküldte az egyik hazai mobilszolgáltató eléggé látványos reklámjának a zenéjét. Ja, és persze kicsit utána járt az előadónak és természetesen az eredeti klipnek.

@ddq: A Piros színű telco szolgáltatónak fut egy kampánya aminek amúgy Add power to your life a címe és azon felül, hogy elégge jól összerakott CGI animációk vannak benne, a zenéje is el lett találva és tökéletesen illik a filmhez.

Ez pedig nem más mint Yoann „Woodkid” Lemoine francia klipprendező/zenész/énekes/grafikus Run boy Run című száma, amit sok szeretettel ajánlok minden kedves hallgatónak erre a remek hétre 🙂

Aztán ennek ellenére @ddq küldött a hétre is zenét. Igazából nincsenek rá szavak, mert annyi stílus keveredik benne, hogy így köpni-nyelni se. Főleg a Spanish Fly című dalától – mondom úgy, hogy nem szeretem a dubstep stílust.

@ddq: #aztakurva

Nem nagyon tudok írni semmit a srácrol azon kívül amit a Soundcloud profilja elárul róla, miszerint: Miami based producer making everything from Moombahton to Electro House.

Soundcloud repostban jött szembe meg hétfőn és azóta kb. 25x hallgattam meg egymás után, mert: csarnoktekknós kiállas, tisztára keverve, mocskosan aljas dobalap és irdatlan basszusok, csodálatos ív amivel eljut a végéig.

Az én zeném a hétre

Régóta hallgatok egy Boiler Room mixet, nevezetesen Christian Löfflerét. A szemtelenül fiatal úriember zseniális szettet rakott össze, melynek része egy általa készített remix is. Ezt hoztam most el neked.

Kategóriák
Blog

Ilyen fogkefét viszont vegyél!

Ha múltkor megírtam, hogy milyen fogkefét ne vegyél, akkor most úgy korrekt, hogy megírom, mi történt azóta és, hogy milyen fogkefét ajánlok.

Bár koránt sem vagyok a terület szakértője (disclaimer: kérd ki a fogorvosod tanácsát), de miután kukáztam a hightech kinézetű fogkefét, elkezdtem keresgélni.

Sokat segített a témában, hogy többen is hozzászóltatok és pozitívan nyilatkoztatok az elektromos fogkefékről. Így hát egy kedvezményes lehetőségre gyorsan lecsapva (köszi @relaxxx!), be is újítottam múlt hét kedden egy a Braun által gyártott Oral-B Professional Care 500 típusú elektromos fogkefét.

Egy új élmény

Nincs róla mit mesélni, ki kell próbálni. Teljesen új dimenzióba emeli a fogápolást, látható és érezhető a különbség. Nagyon tetszik, hogy fél percenként rezgéssel jelzi, hogy váltsak szegmenst: a koncepció ugyanis az, hogy az alsó-felső fogsort 2-2 részre osztva (azaz összesen 4 rész), blokkonként 30 másodpercig kell mosni.

Ha azt mondom, két perc fogmosás, soknak tűnik. Így a fél perces „cserékkel” azonban még az az érzésem is támad, hogy már-már rövid. Igaz még sosem mértem le a „hagyományos” fogkefés fogmosási szokásaim, de lehet, hogy teszek majd egy próbát már csak kíváncsiságból is.

Persze a technikát még csiszolni kell, tegnap például a bal felső hátsóörlőimnél megragadt egy kis fogkrém adag, amit csak a folyamat végén vettem észre. A kialakítás miatt meglepően könnyű elérni a fogak belső felületét, de még a hátsó fogakat is.

A csomag

Oral-BMivel egy speciális kiszerelést sikerült megszereznem, az alap kefén túl még tartalmazott a csomag extra keféket, fogfehérítős és sensitive verziót, fogköztisztítót, meg valami fura eszközt (a képen a tartozékok közül felülről a második – tippeket megköszönök!), aminek még nem sikerült utánajárnom, hogy mi is.

Egyetlen negatívumot tudok megemlíteni a termékkel kapcsolatosan, ez pedig a töltője. Modern, indukciós töltés, viszont a töltő talp vezetéke nagyon rövid. Így – általában biztonsági okokból – a magasabbra szerelt konnektorokba nem lehet bedugni, mert csak lógna a levegőben.

Az első, 17 órás töltés így az íróasztalon zajlott.

3 napja használom, teljesen meg vagyok elégedve vele.

Kategóriák
Heti Zene

Heti Zene S02E16

VÉGRE visszatért @zencsaj! 🙂 Bennünk az a közös, hogy kutyás gazdik vagyunk. Namost, a mi kutyánk Ruby, és a @zencsaj által ajánlott Kaiser Chiefs zenekarnak van egy dala, melynek címe Ruby. Imádom! A Coming Home: szerintem 1 snitt!

@zencsaj: Kavargó érzésekkel mutatom be a Kaiser Chiefs új dalát, a Coming Home-ot. Nekem ők mindig a tiszta ugrálós energiákat jelentették (I predict a riot, Oh my god, és a mindenki által ismert Never miss a beat, ugye – hihetetlen élmény volt a Szigeten), de már a majdnem két éve megjelent Best of-jukban megjelent Listen to your head is egy kiforrottabb, harmonikusabb irányt jelzett: a rosszfiúk elkezdtek bácsikká válni 🙂 Szerintem itt kellett volna megállni. A Coming Home nekem kicsit túlságosan Coldplayes (amit szintén szeretek, de maradjon a kaptafánál minden szakember, ugye), de egy meghallgatást mindenképp megér! Ha pedig meg is nézitek a klipet, és megmondjátok nekem, hogy tényleg egy snitt-e az egész, vagy vannak benne rejtett vágások, minimum egy köszivel tartozom 🙂

Fura zenét hozott a hétre @ni0, mióta elküldte azon filózok, hogy hol hallottam már. Nem jöttem még rá. A Wikipédia szerint amúgy franciák, és szemtelenül fiatalok.

@ni0: Bevallom, sem a bandáról, sem a számról nem tudok sok háttérinfót. Két dj kölök, akik alapból külön zenélnek, de most összeálltak és megalkották ezt a számot :). Egyesek szerint franciák, mások szerint belgák. Szóval semmi sem biztos velük kapcsolatban csak az, hogy kellemes muzsika lett ez :).

A hétre @andan81 egy olyan előadót hozott, aki nem ritka szereplő a dj szettjeimben. A So Good To Me szinte alapmű Chris Malinchak „tollából”.  A 2012-ben megjelent Razor 2.0 tényleg visszaidézi a 90′-es éveket.

@andan81: Még mindig ég a retro láz, ez pedig mostanában a zenékben is egyre jobban mutatkozik. Egyre több régi ütem, groove jelenik meg a mostani zenékben kicsit átcsiszolva a mai trendekhez igazítva. Egy ütős darabot hoztam most nektek Christopher Malinchak amerikai Dj/producertől. Igazi retro feeling ez a muzsika; nekem a 90′-es évek house hangzásvilága abszolute átjött 🙂

A hétre már jó előre elküldte @ddq a zenét és hát teljesen véletlen, hogy a kommentjéhez van saját megjegyzésem: wingsuit. Egyszer ki akarom próbálni, bár előtte sokat kellene ejtőernyőzni, meg különbenis, beszari vagyok hozzá. De nagyon tetszik! Csakúgy, ahogyan a Rudimental és Emeli Sandé munkássága is.

@ddq: az eheti Rudimental – Free cimű száma ami két dolog miatt lett kedvencem az elmult hónapok során: egyrészt Emeli Sandé hangja, másreszt a hivatalos klipben Jokke Sommer  wingsuit repülése miatt.

És akkor én.

Múlt héten már ajánlottam az Etherwood zenekartól egy dalt, most ismét tőlük hoztam az egyik választásom, Unfolding címmel. A recept ugyanaz: elmentek egyszer valami kelet-ázsiai tájra, és leforgatták konkrétan majd’ az összes dalukhoz a klippet. Ettől persze még teljesen jó az élmény, sőt a zene is kiváló! Szerintem fel is fog bukkanni a következő Sunday Sessions keretében!

Apropó Sunday Sessions! A legutóbbi, 6-os epizódban feltűnt Frank Wiedemann & Ry X – Howling című dala egy igazán jó Âme remixben. Ezt is elhoztam most neked.

(Érdemes a nem kicsit pikáns eredeti videot is megnézni!)

Végezetül egy igazi kedvenc, Pedestrian – Hoyle Road remix. Egy kis tört ritmus, szerda estére.

Kategóriák
Heti Zene

Heti Zene S02E15

Az az igazság, hogy André Tanneberger (aka ATB) sosem tartozott a kedvenceim közé. Azonban egy ideje elkezdtem tisztelni, pont amiatt, amit @ni0 is ír: képes állandóan megújulni – és szerintem fejlődni is.

@ni0: Szerintem az elektronikus világban kevés olyan állandó és meghatározó tag van, mint ATB. André úgy gondolta -és milyen jól tette, hogy ideje kicsit megújulni, így kiadta Contact című albumát, tele jobbnál-jobb dalokkal. Egyrészt hozza a tőle megszokott stílust, másrészt mégis képes újra és újra megújulni. Egy vokálos darabot hoztam az albumról, talán ez az egyik legjobban sikerült darab.

Enjoy!

Jajj, @andan81 mit tettél velem?! Régi szép emlékek jöttek elő Dj Budai zenéje hallatán. Igaz sosem voltam vérbeli techno rajongó, de mindig is kedveltem a stílust (pl. sosem voltam techno buliban). Emlékszem, hogy volt egy pólóm, amin a Texaco olajtársaság logojából készített „Techno” embléma virított és büszkén hordtam. Talán még megvan valahol 🙂

@andan81: Ma egy classic techno muzsikát hoztam nektek, méghozzá szerintem az egyik legnagyobb magyar Dj-től; Budaitól. Mostanában egyre gyakrabban hallgatok 2000 körüli mixeket, akkoriban virágzott kis hazánkban a partykultúra, amiből mára klubélet lett…(sajnos) A 2000-es években elég sok hazai lemezlovas jelentetett meg mixlemezeket, a minap is ezek közül hallgattam a Dj Budai – The Dj Mix vol. 2-őt. Aki valaha szerette a techno-t, szerintem nem kell bemutatnom ezt a remek zenékből válogatott mixet. Nosztalgikus hullámok közepedte ez a zene nagyon megfogott: Budai – Fort-Right. Annyira benne vannak azok a hangok, zenei elemek, ami akkoriban jellemezte a techno-t. Remélem lesz még, aki élvezni fogja ezt a régi zenét 😉

A héten meglepett @ddq, mert nem duptepp (sic!) nótát hozott, hanem egy jó kis filmzenét. Szem becsuk, hangerő felteker, kvázi Ludovico Einaudi minőség!

@ddq: Az eheti a Sunshine cimű film egyik alap darabja John Murphy angol zeneszerzőtől (aki pár évvel korábban de velem egy napon született), aminek meglepő módon Sunshine (Adagio in D Minor) a címe.
Monumentális, csukott szemmel hallgatós darab ami tökéletes aláfestés tud lenni az élet, a világmindenség, meg minden kérdésein való merengésre.

És akkor jöjjenek az én zenéim!

Talán még itt a blogon nem írtam róla részletesen (de mintha itt a Heti Zenében említettem volna), hogy előfizettem szinte egyből amint elérhető lett a Google Play Music szolgáltatásra. A Deezert váltotta le, ami ugyan bár jó volt, sok zenét megtaláltam rajta, de iszonyatosan gyatra volt az ajánló része. A Google Play Music pedig már pár számomra kedves stílus „lájkolása” után elkezdte szépen dobálni nekem a jobbnál jobb zenéket az ajánlóba. Olyannyira jól működik ez, hogy például a Sunday Sessions mix sorozatomhoz mindig onnan inspirálódok. 1650 Ft havonta, de akár többet is hajlandó lennék fizetni érte, imádom!

Az Etherwood zenekar művésznevű dj/producer Wightless című dalát tegnapelőtt dobta ki és egyből instant szerelem! A klipp is nagyon jó, a zene pedig a feszes d&b ellenére tényleg „súlytalan”, könnyű. Klipp + zene = feelgood érzés! És az elefánt, jajj <3 !

A Daft Punk óta tudjuk, hogy a francia house/elektronikus zenének van egy különleges varázsa. Talán a nyelv teszi, vagy Jean Michel Jarre nagymester öröksége, nem tudom. De ami tény, kb. 800km-ről kiszagolom a francia elektronikus zenét (igen, túlzok 🙂 ).

A Paradis nevű duót Simon Mény és Pierre Rousseau alkotja és a Hémisphére című daluk klipjében minden tipikus francia jelkép megjelenik: gyönyörű kilátás egy kis erkélyről, francia pasi, ledér öltözetű francia nő, éjszakai élet, egy határozott afroamerikai figura, piros lámpás negyed, egy pözsó, egy kínai bevándorló, egy transzvesztita, szóval minden amivel a bohém országban összefuthatsz.

Ja és a zene: egyszerű, de nagyszerű, fülbemászó dallam, harmóniák.

Ja, és szolgálati közlemény!

Betelt a korábbi Me Gusta youtube lista, így itt folytatódik.

Kategóriák
Blog

Megmutatom, milyen fogkefét ne vegyél

ŰrkefeIlyet!

Ha ügyes vagy, látod, milyen márkáról van szó. Engem bevallom, elcsábított a hightech kinézet és maga a sörték szerkezete.

Ó mondom, jó lesz ez. Nem volt olcsó, ha jól emlékszem, bőven 1 000.- Ft felett volt az ára.

Az első pár nap használat után láttam már a problémát, különösebben amúgy nem zavart, mert a sörték miatt a használat kellemes volt.

Nyél - koszAztán ahogy teltek múltak a napok, be kellett látnom, hogy ez így nem lesz jó. Ha kicsit jobban szemügyre veszed a fogkefét, látod, hogy több olyan felület is van rajta, ahol bizony a fogkrém megreked és kis idő múlva koszként rakódik le.

Fejrész - koszHa ez a fogkefe nyelére korlátozódna csak, akkor még elviselhető lenne, de sokkal inkább aggaszt, hogy maga a flexibilis sörtetartó rész alá is szépen lerakódott a fogkrém maradvány, ami természetesen a fogmosás során hab formájában jelentkezett és feltehetően a fog tisztítása során eltávolított baktériumokat, ételmaradékot is tartalmazza.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem tisztítom ki? Próbáltam!

Nem tudom, te hogyan csinálod, de én kimosom a fogkefét használat után, de vagy a fogkrémem olyan makacs, vagy a kávé készítéséhez is szükséges 10-15bar nyomás nem volt meg a vízhálózatban, de egyszerűen csak egy szúró-vágó célszerszámmal tudtam volna kitisztítani. Belső részVagy még azzal se, mert nem csak a külső részekben, hanem a belső felületen is megrekedt a fogkrém (ez mondjuk más fogkefénél is előfordul).

Egy szónak is száz a vége, ma elválnak útjaink egymástól. Visszatértem a megszokott Elmex fogkefémhez.

Amúgy tervezem, hogy veszek egy Oral-B (made by Braun) elektromos fogkefét, ha van ezzel kapcsolatos tapasztalatod, szívesen veszem. Már 6 000.- Ft környékén egész jókat kapni, 5 fej szintén 6 000.- Ft körül kapható, szóval egész tolerálható áruk van, főleg úgy nézve, hogy „sima” fogkeféből is kb 1 000.- Ft környékén szoktam vásárolni.

Kategóriák
Heti Zene

Heti Zene S02E14

@ni0 a múlt héten megemlítette, én ajánlottam, majd most ismét a trance szcéna relative új üdvöskéjétől jön egy darab. Mondjuk én bírom Christinát eléggé 🙂

@ni0: Ahogy Gareth Emery-nek, úgy Christina Novelli-nek is bejött az élet. Tavaly előtt robbant be a trance szcénába a Concrete Angellel, azóta sorra énekli a nagyobbnál nagyobb slágereket. Most éppen Fabio FX-szel állt össze e remekmű elkészítése erejéig. Bevallom, Fabio-ról túl sokat mondani nem tudok, nemrég tűnt fel, mint Future favorite, s valóban, eddig elég ígéretesnek tűnik.

@ddq úr tényleg nem küldött múlt héten külön dalt, csak egy korábbi leveléből emeltem be egy ajánlást, így most megköveti a tört ütemek rajongóit 🙂

@ddq: a múltheti kimaradt, amiért elnézést a dabtepp/dnb/breakbeat rajongóktól (lol)

Az eheti javaslatom a Modestep nevű angol banda (igen, banda, nem producer meg dj) Sunlight cimű száma. És azért banda mert igaz, hogy dubstep meg elektronika az alapja, de a klippből meg az ínyenceknek a koncertfelvételből is látható, hogy a hagyományos rockbanda felállást követik, kiegészítve egy dj-vel meg temérdek potméterrel.

De ha arról van szó, akkor ugyanezt megcsinálják studiosession felállásban is.

És ha mindez nem lenne elég, ilyen ha teljes koncertet tolnak élőben.

Akkor jöjjenek az én ajánlásaim a hétre.

Elsőként egy fura francia formációtól hoztam egy dalt, melynek van magyar vonatkozása. A Poni Hoax banda tagjai kivétel nélkül a párizsi konzervatóriumban végeztek és 2001-óta zenélnek együtt. A Budapest című daluk 2005-ben látott napvilágot és bár kezdetekben egész komoly sikereket értek el vele, a zenekar saját nevét viselő album nem hozott kellő ismertséget és támogatást (pénz) a zenekarnak.

A dal azóta felbukkant több dj szettjében, többek közt én is játszottam már 🙂

Jöjjön egy kis más stílus: Vad Fruttik. A zenekar munkásságát csak felületesen ismerem, de dalszövegeik és a nyers, őszinte stílusuk már többször megragadott. A mostani dalt @V4ND4 linkelte azzal a kommenttel, hogy „szenvedjetek ti is dallamtapadást”, és tényleg. Amúgy kiváló remix alap, meg is teszem a szükséges lépéseket 🙂

Amúgy a frontember Likó Marcell szerepelt Lovász Laci „Lakástalkshow” című műsorában, olyan nagy nevek mellett mint Wahorn András és Laár András. Ajánlom végignézni!

Apropó remix! Miután gratuláltam Peti barátomnak, hogy továbbjutottak A Dal 2014. következő körébe (és remélem kijutnak az Eurovíziós dalfesztiválra), láttam, hogy kitett a Facebookra egy remixet a dalukból. Hoppá mondom, ebből én nem maradhatok ki és gyorsan el is kértem tőle a sávokat. Szóval hamarosan várható egy stro-B remix a New Level Empire – The Last One című dalból és irány a világhír! 🙂

Apropó 2, világhír: nemrég körbeszántotta a webet Csemer Boglárka, azaz Boggie Parfüm című dala. Maga a zene is nagyon jó, de főként a mondanivalója és a látványos klipp miat tettek szert egy mini-világhírre. Boglárkának nagyon jó, jazzes dalai vannak, mint például a Japánkert.

Visage – Fade To Grey. Ezzel a dallal még 1993-94 környékén találkoztam először, de már akkor is egy remix-szel (talán ezzel?), hiszen az eredeti 1980-ban látott napvilágot. Ha jól emlékszem, az eredeti (német) VIVA TV valamelyik esti műsorában. Esti, mert akkoriban progresszív elektronikus muzsikákat, mondhatni party zenét, csak este 11 óra után találtál elvétve. Egy élmény volt 🙂

2009-ben Michael Gray (igen, a The Weekend szerzője) gondolt egyet és megcsinálta a Fade To Grey új verzióját.

A dallal kapcsolatban volt egy kis jogi vita is, hiszen 2005-ben Kelly Osborne kétségtelenül egy, a Visage művére hajazó dalt adott ki One Word címmel.

Fuhh, viszont most találtam egy másik verziót belőle, ami eléggé ütős…

Kategóriák
Heti Zene

Heti Zene S02E13

@ni0-ról tudom, hogy ki nem állhatja Gareth beszédhangját, ez persze nem zárja ki, hogy ne csináljon jobbnál jobb trance muzsikákat.

@ni0: A hétre egy Gareth Emery nótát hoztam nektek. Garethnek újabban nagyon bejött az élet, sorra halmozza a sikereket. 2012-ben övé lett az A State of Trance radioshow Tune of the year díja, amit ugye a a hallgatók szavaznak meg. Ezt még a Christina Novellivel elkövetett Concrete Angel c. számával zsebelte be. Majd megnősült, elment egy hónapra nászútra és azóta ontja magából a jobbnál jobb dalokat. Idén fog megjellenni új szerzői albuma, erről hoztam el nektek egy gyönyörű érzelmes számot.

@attilagyongyosi a Facebookon úgy osztotta meg ezt a dalt, hogy minden benne van, amiről a house műfaj szól. És ténlyeg!

@attilagyongyosi: Én hozok egy kis lötyögős deep house-szerű valamit. Manapság véletlenszerű Mixcloud mixeket pörgetek a melóban és az egyikben csücsült ez, összemashupolva a Summertime Sadness egy remixével. Színtiszta szex!

@andan81 ismét egy kitűnő, mixbe illő alapanyagot hozott és ha jól láttam, a kolléga be is tette legutolsó mixébe 🙂

@andan81: Ma egy deep house muzsikát hoztam, ami nekem most egy személyes kedvenc, így nem is hagyhattam ki a februári mixemből. Eric Volta angol producernek ebben a zenében sikerült olyan hangzásvilágot létrehoznia, ami nagyon közel áll hozzám; kozmikus, pszichedelikus, erőteljes, agresszív basszusával teljesen magával ragad. Ez a zene egy űrséta. Ha a világűrnek zenéje volna, akkor így hívnák: Love Your Illusion.

@ddq a héten nem küldött zenét, viszont „csak úgy” küldött egy előadót múlt hét végén, így most megosztom veletek.

@ddq: mindentől függetlenül ez a major look k****jó úgy összességében https://soundcloud.com/itsmajorlook 🙂

Az én ajánlásomat részben lelőtte @ni0, viszont meg voltam győződve, hogy én ezt a dalt már ajánlottam itt a blogon, de úgy néz ki, hogy nem. Gareth Emery nevét szinte nincs, aki ne ismérné a trance szcénában. A Christina Novellivel közösen alkotott Concrete Angel méltán hozott neki elismerést, nagy személyes kedvencem. Most viszont a művésznő előadásában hoztam el, mely egy akusztikus, zongorás verzió.

Kategóriák
Heti Zene

Heti Zene S02E12

A héten @ni0 egy érdekes zenét hozott. Érdekes, mert ahogy írja is, nem a megszokott stílusjegyeket hordozza, és érdekes, mert Tiësto már nem ebben a stílusban alkot – ami szerintem amúgy nem baj, mert eléggé kimaxolta azt amit csinált.

@ni0: Erre a hétre egy régi kedvencem hoztam el. Bár trance, az az érdekessége, hogy lassú. A dalhoz nem készült videoklip, holland iskolásokból álló csoport készített hozzá egy iskolai feladat keretein belül egy szerintem találó videót.

A szám annak a Tijs Verwestnek, vagyis Tiestonak, keze munkája, aki manapság már a house vagy inkább trouse szcéna berkein belül próbál érvényesülni több-kevesebb sikerrel.

Ezen a héten @tepi77 egy igazán mókás zenét hozott, melynek kapcsán pár technikai érdekességre is leltem!

@tepi77: A nagyon híres albumoknak meg van az az előnye, hogy annyiféle feldolgozásban lehet őket hallani, amennyit csak el tudunk képzelni. A Pink Floyd Dark Side of the Moonja is egy ilyen album, hisz már 8bites zeneként is hallottam (és egész jó volt).

A zenekar muzsikája eléggé hangszercentrikus, mondhatni – ezért az egyik legérdekesebb feldolgozás az a capella, amelyben kizárólag emberi hangokkal szólaltatják meg az eredeti zenét. Az említett album egyik legjobb dala, a Time lett az e heti választásom, a Vocomotion előadásában.

Nohát, @andan81 kolléga a techno mestertől hozott egy darabot, bevallom: nem lepődtem meg 🙂

@andan81: Ma egy kicsit pörgősebb muzsikát hoztam nektek a nagy öreg Carl Cox-tól. Kellemes latinos dallam, törzsi ütemek, brutális basszus. Ez jellemzi a Sentimento Latino-t. Lehet nem egy „téli hangulatú zene”, de legalább egy kis karneváli hangulatot teremt ezekben a hideg napokban 🙂

A héten @ddq úrral volt egy érdekes levelezésünk. Küldött nekem egy zenét (első zene), majd egyből egy másikat is (második zene). Csakhogy a második zenét tartalmazó e-mail és komment hamarabb jött meg, mint az első. Strange! És ha róla van szó, mi más, mint tört ütemek és dupstep. 🙂

@ddq: ha 4 kezem es ket fejem lenne sem vegeznek idoben a heti meloval, ezert most csak ennyire futja, mint aktualis kedvenc de ugy gondolom, hogy a John B meg a Cameo meg a Krooked nev eleg lesz az erto kozonseg szamara.  NUMBERS!

@ddq: Mondjuk ez is k****jo, ma talaltam, ergo semmit nem tudok rola, hogy kiezmiez, csak azt, hogy jo az alap meg a csavo ahogy magyaraz a tucat kocsmaban

Tőlem a hétre egyszer megkapod talán (a nem sitcom kategóriájú sorozatok közt) a The Sopranos (Maffiózók) után, az elmúlt évek legjobb karakterfejlődős sorozatának a Breaking Badnek (Totál Szívás) az egyik betétdalát. Gus Fring feje szépen felrobban mikor ez a zene szól.

Az előadóról: Apparat – egy zseni. A velem majdnem egyidős német fiatalember Sacha Ring áll a név mögött és szintén friss kedvencemmel a Modeselektor nevű duóval alkotják a Moderat formációt, akiktől már ajánlottam itt a Heti Zenében.

A másik dal szintén egy dallamos, de már törtebb ütemeket prezentáló darab, ami ugyan nem mai, pontosan 1 éve került fel a YouTube-ra, de simán megállja a helyét! Jakwob egy brit dj, producer, aki 10 éves kora óta zenél (most 25 éves), és a jazztől a death metálon át a dupstepet is kipróbálta. Szerencsére a breakbeatesebb műfajnál kötött ki, így kerülhetett most bele az ajánlásomba 🙂

Kategóriák
Blog

Kölcsönök kezelése

Könnyen előfordulhat, hogy akár egy barátod, akár a család kölcsön kér tőled egy kisebb összeget, határozott vagy bizonytalan időre.

Az ilyen esetekre kitaláltam egy megoldást, miként kezeljem a YNAB-ben.

A probléma

Alapvetően a YNAB úgy dolgozik, hogy ha jön egy váratlan kiadásod, akkor azt simán tudod a „save for the rainy day” alapodból finanszírozni. Elméletileg ilyenkor ebből a költséghelyből ha mínusz értékkel „kiveszel” összeget, akkor azt a váratlan kiadásnak a tényleges költséghelyére be tudod írni, mint plusz büdzsé forrást (megnő az „Available to budget” összeg a felszabadítás után), így megmarad az egyensúly, túlköltés sincsen.

A kölcsönbe adott pénzt én jobb szeretem ettől külön kezelni, hiszen bár ez egy váratlan kiadás, nem a saját kiadásom, jó látni folyamatosan az alakulását.

A másik problémát az okozza, ha a kölcsönbe adott összegre a fedezet mondjuk több helyről jön össze. Például jön Gipsz Jakab barátod és kölcsönkér 100.000.- forintot. A bankszámládon van ennyi pénz, de a YNAB szerint egy költséghelyen éppen ennyi nincsen.

Találsz 60.000.- forintot a megtakarítás kategóriában, 20.000.- forintot a nyaralásra beköltségelt kategóriában és 20.000.- forintot mondjuk az autód váratlan felújítására félretett költséghelyen. Ezekről a helyekről mínusz összeg beírásával fel tudsz szabadítani 100.000.- forintot, viszont elrondítaná a költségvetésed, csak plusz munkát csinálsz magadnak.

YNAB - túlköltésHa nem akarod elrondítani a költségvetést, még mindig csinálhatod azt, hogy szimplán tervezés nélkül beírod a kölcsön összegét, mint kiadást. A YNAB természetéből adódóan ez túlköltésként fog jelentkezni, amit a rendszer levon a következő havi elköltségelhető összegedből. Így óv meg téged attól, hogy túlköltekezz.

De miért húzd rövidebbre a költségvetést, ha a kölcsönre amúgy megvan a fedezeted és tudod, hogy vissza fogod kapni? Nem kell azt a pénzt újból kigazdálkodnod, főleg, mert amikor visszakapod, akkor az adott hónapban a kölcsön összegével növelt lesz a bevételed. Ilyenkor óriási a kísértés, hogy a büdzsében mutatkozó plusz összeget gyorsan más (az eredetitől eltérő) helyekre szétszórd.

A megoldás

YNAB - kategória túlköltésA túlköltések kezelésére ad egy trükkös lehetőséget a YNAB. Bár a javasolt alapbeállítás az, hogy a következő havi büdzséből vonja le a túlköltést, lehetőséged van arra, hogy a a kategórián belül úgymond tovább görgesd a túlköltést.

Ez azért jó, mert ilyenkor egyfelől látod pirossal jelölve, hogy még mindig tartozik neked Gipsz Jakab, másfelől a következő hónapban a költségvetésbe beírható összeged nem csökkenti, így nyugodtan tervezhetsz tovább a saját ütemedben.

YNAB - békeEgy másik előny lehet még, hogy ha Gipsz Jakab barátod több részletben adja meg a tartozását, akkor nem bevételként („Income available this month”), hanem a példán szemléltetve Hitel/Gipsz Jakab költséghelyre írod be mint „Inflow”, bevétel. Ilyenkor mivel kategóriában görgetett túlköltésről van szó, látni fogod egyből azt, hogy mennyi még a fentmaradó tartozás, YNAB - Gipsz Jakab fizetettviszont a visszakapott pénzt (emélkszel, amit tulajdonképpen virtuálisan a te saját költéseidre szánt pénzből vettél el) nem borítja meg a te költségvetésedet, nem kell a kategóriákat módosítgatnod.

Kategóriák
Heti Zene

Heti Zene S02E11

A múlt héten a munkám miatt egész héten távol voltam a digitális élettől, így elmaradt az aktuális Heti Zene epizód. Ezen a héten pedig bokros teendőim miatt csúsztunk egy napot, de már itt is vannak a jobbnál jobb zenék.

Fincsi zenét hozott @ni0, ez a hangzásvilág igazán közel áll hozzám!

@ni0: Manapság sokat hallgatom a Spotify Trance genre radio-t, és ott jött velem szembe ez a rég elfeledett klasszikus. Az In Search of Sunrise sorozatot eredetileg Tijs, vagyis Tiesto indította útnak 1999-ben. Mivel Tiesto átnyergelt a house műfajba, Richard Durrand viszi tovább az ISoS-t. A sorozat 5. lemezéről (Los Angeles-nek szentelve) következzen most egy kellemes vokálos muzsika Inpetto remixében :).

Igazi „@longhand nótát” kaptunk, gitáros, jazzes, jó. Kár is ragozni.

@longhand: Különösebb story nem kapcsolódik a mai zenéhez, az Rdio dobta be John Scofield dalát random, egyből ránéztem, hogy mi az és azóta többször meghallgattam a teljes albumot, amin az Endless Summer is szerepel.

Kellemes zene, nagyon bejön. 🙂

A héten @andan81 kolléga megint egy kedvenc előadómtól hozott egy darabot, pontosabban két kedvenctől. Az egyik az eredeti előadó Guy J (gyakran szerepel a mixeimben), a másik pedig a dalából remixet készítő Henry Saiz.

@andan81: A héten ismét egy nagyon finom house muzsikát hoztam nektek. 🙂

Guy J izraeli dj-producer, John Digweed felfedezettje. Miután már több slágerével (és remixével) tarolt szerte a világban, 2008-ban adta ki első szerzői albumát, melyet nem más kiadó, mint a mindenki által jól ismert Bedrock támogatott. A nem olyan régen (2012 nyarán) alapított Lost & Found kiadóval pedig elérte azt a célját, hogy a kiadatlan szerzemények is a megfelelő időben válljanak elérhetővé a közönség számára. Jelenleg a belgiumi Antwerpenben élő izraeli fiatalember egészen egyedi hangzásvilága sokakat magával ragadott. Amit választottam tőle, egy partyzósabb, progresszív, deep house-os , trance-es vibrálású darab. Remélem tetszeni fog 🙂

Ja, és február 7-én hazánkban is játszani fog a Kasino-ban; az I Love Deep rendezvénysorozaton.

Múlt héten is küldött zenét @ddq így most tőle két darabot kaptok. Mindkét előadó nagy kedvencem 🙂

@ddq: Erre nagyon nem tudok mit mondani.  Annak, aki az elmúlt évtizedeket egy közepesen mohás kő alatt töltötte egy kerékpárbelsőben valahol egy fenyőerdő mélyén, valószínűleg semmit nem fog mondani az Underworld neve.

Mindenki másnak aki hallgatott elektronikus zenét, valószínűleg megvolt a Born Slippy, ami mára a klasszikus és az „átalakította az elektronikus zenét” jelzőt is megkaphatja az Underworld munkásságával egyetemben.

Tőlük következik egy remek studioszett a Rez/Cowgirl mashup, temérdek potival, csukott szemmel magyarázó Karl Hydeal meg a szokásos Underworld hangzással, mert most éppen ez az, ami ébrentart a meló közben.

És ha valakinek mindez nem lenne elég, itt a teljes KCRW liveszett 2011-ből ami megintcsak olyan, hogy hujujjj!

A második ajánlás régi nagy kedvencem, igaz nem épp a könynen fogyasztható zenéket készíti a The Crystal Method. Ja, külön köszönet a mellekért 🙂

@ddq2014 január 13 a nap, amikor az egyik nagy kedvencem, akiknek az elektronika iránti vonzódásom köszönhetem végre kijött az új albummal, amiről már volt temérdek maxi, meg streamelhető preview, de a teljes album nem volt elerhető sehol sem.

De ennek mostantól vége, mert több helyről is megvásárolható/elérhető/letölthető a The Crystal Method roppant fantáziadus „The Crystal Method” cimű albuma! (a tömeg örvend vala!)

Erről az első track, amihez már klipp is készült (mellekkel!) az Over It, Dia Frampton közreműködésével, aki egy külön hetizenefolyamot is megérdemelne, mert annyira jó hangja van.

Ma én három dalt ajánlok.

Az elsőben van egy kis csavar, hiszen a tavalyi 2011-es év egyik nagy slágerét adó svéd művésznő Lykke Li – I Follow Rivers című dalát feldolgozó Triggerfinger bandát ajánlom. 1998-ban alakultak, belga zenészekről van szó és szerintem nagyon jól sikerült ez a cover.

A második szintén egy cover, a Daft Punk gigaslágerét, a Get Lucky-t dolgozta át Nicole Cross. A művésznőre érdemes odafigyelni, érdekes hangja van, nem is csúnya, szóval minden adott a sikerhez 🙂 Pinket is egész jól énekel!

Levezetésnek hagytam a legújabb kedvencemet. Nem egy nagy íveket bejáró dal, de engem magával ragadott az egyszerűségével és az előadójában lakozó, szigorúan jó értelemben vett „gagyi”. Nem tudom, hogy ez tudatos-e vagy se, én megvettem.

Na, álljunk meg egy szóra: a Blood Orange nem más, mint Dev Hynes, akiről azt illik tudni, hogy nem szarral gurigázik, dalokat írt többek közt a Florence and the Machine-nek és a 2007-ben Grammyt nyerő The Chemical Brothers albumon is jegyez dalt. Legújabb Cupid Deluxe albumának nyitó dala a Chamakay.

Önreklám: legutóbbi Sunday Sessions 03 mixemben ez a nyitó dal.

Poén: mostanáig nem néztem utána az úrnak, így még arra is gondoltam, ha ilyen „kis, gagyi” művész, akkor simán benne lesz egy remixben, megkeresem. Hátööö…:)