Régen volt már bejegyzés a blogon a kedvenc pénzügyi tervező alkalmazásomról a You Need A Budget-ről (YNAB). Mivel kaptam kérdést twitteren is és e-mailben is, gondoltam itt az ideje egy gyakorlati jellegű bejegyzésnek.
Megtakarítás
Ebben a bejegyzésben megmutatom neked, hogy miként érdemes megtakarításra használni a YNAB-et.
Az elméleti háttérrel most nem nagyon szeretnék foglalkozni, max annyira, hogy érdemes a nagy öreg Warren Buffet tanácsát követni, mely szerint „Ne azt tedd félre, ami megmaradt a költéseid után, hanem azt költsd el, ami megmaradt a megtakarításaid után”.
Nézzünk egy „demo” költségvetést, aztán magyarázok.
Az egyszerűség kedvéért fix havi 200.000.- Forint bevételt írtam be, majd azt osztottam el pár alap kategóriára. A valóságban ennél azért jóval összetettebb költségvetést használok.
Ami jól látszik, hogy nyaralásra és egy kis banki tőke felhalmozásra takarítok meg. A helyzet nagyon egyszerű, minden hónapban be kell írnod költségként (virtuális elköltés), hogy mennyit akarsz félretenni. Nyaralásra 50.000.- Forintot irányoztam elő, míg bankbetétre 25.000.- Forintot.
Előre tervezni viszonylag könnyű, mert a kis nyílra kattintva előjön a képen látható menü, így minden hónapra ugyanazt az összeget be tudod költségelni, vagy ha változó összegekről van szó (pl. gázszámla), akkor még egy átalány szerű költségvetést is tudsz csinálni az átlag költésekből.
Nem nyitottam erre a célra külön számlát (account bal oldalt), majd meg is magyarázom, hogy miért.
Ahogy elkezded beírni a költségeket, látod mindig, hogy miből tudsz még gazdálkodni. A példán látszik, hogy augusztus hónapra kicsit túlköltöttem magam, – 9.000.- Forint az „egyenlegem”, de jelzi is a YNAB, hogy túlköltés van, azaz „overbudgeted” a költségvetés.
No para! Már csak azért sem, mert a túlköltést talán az optimista megtakarítási szándék okozza. És tényleg. Ha tovább mész szeptemberre és megtartottad Buffet tanácsát, akkor megint előbb a megtakarításokat írod be, majd a maradékból nyújtózkodsz addig, ameddig a takaró ér, hogy egy kis Coelho szálat is vigyünk a történetbe.
Bár a magyarok ezt nagyon nehezen teszik meg, én a kajapénzből faragtam le 5.000.- Forintot, de jól látszik, hogy a többi relative állandó kiadásaim mellett még így is túlköltés van. Még mindig no para!
A valós életben talán annyival egyszerűbb a helyzet, mint ebben a minta költségvetésben, hogy több sacc/kb beírt költséghelyed lehet. Több olyan, amiből ha szükséges, tudsz jobban spórolni, például adott hónapra elkönyvelt bulipénzt szimplán lehúzod és adott hónapban nem mész el szórakozni.
Oké, nem aggódunk, de már látszik a baj: ez a költségvetés ezzel a megtakarítási ütemmel nem tartható. Két dolgot tehetsz: kihagysz egy egész havi megtakarítást, ahogyan október hónapban látod a képen, vagy csökkentesz a megtakarítási összegen. Egyik sem jó, de ha máshol nem tudsz belenyúlni a kötlségvetésbe (azaz pénzt spórolni), akkor muszáj lesz újragondolnod a megtakarítási stratégiádat és jobban a realitásokhoz igazítani.
A fent vázolt példában egy hónap kihagyásával helyreállt az egyensúly, amit a novemberi 4.000.- Forint elkölthető összeg is jelez. Ez annyiban viszont illúzió, hogy az ára egy havi megtakarítás kihagyása volt.
A felhalmozás
Az előző példában direkt olyan költségvetés képet tettem be, ahol nem látsz semmi költést. Ahogy haladsz előre az időben, azonban realizálódnak a költségeid, befizeted a számlákat. Bemutatom, hogyan tudod a „balance” oszloppal nyomon követni a megtakarításaid, illetve adott költséghely egyenlegét és ezzel magyarázatot is kapsz arra, miért nem tartom célszerűnek külön „számla” létrehozását a megtakarításnak.
A fenti képen a lakáshitel költéseit felvittem, így láthatod, hogy az adott hónapban annak a költséghelynek az egyenlege (balance) szépen kinullázódott. Annyit költöttem, amennyi be volt tervezve. Ez most szintén egyszerűsített eset, a valóságban ezt szinte csak az állandó és fix költségeid működnek így. Előfordulhat, hogy túlköltesz adott költséghelyen, de az is, hogy kevesebbet költesz, mint amennyit beterveztél. Semmi baj, a YNAB egyik zsenialitása ebben rejlik, hogy ilyenkor a megmaradt összeg az adott költséghelyen megmarad. Ez a „tartalék” azonban nem befolyásolja a következő hónapban elköltségelhető (available to budget) összegedet, kivéve, ha túlköltésed volt, mert akkor levonja belőle, megakadályozva ezzel, hogy a következő hónapban már a tervezésnél túlvállald magad.
Ami viszont jól látszik, hogy a megtakarítás költséghelyen (és a fenti ábrában a számláknál is, hiszen nem vittem fel a költést) szépen gyűlik az összeg. Így jól látod, hogy mennyi pénzt takarítottál meg adott időpillanatban.
Mivel így nyomon tudod követni a megtakarítást, én feleslegesnek tartom áthelyezni egy külön számlára. Már csak azért is, mert a banki (mondjuk online) egyenlegeddel akkor sosem fog stimmelni, ami mondjuk több (valós) bankszámla esetén bonyolítja a dolgokat.
Természetesen, ha ténylegesen csinálsz egy megtakarítást, azaz lekötöd a pénzed, akkor azt célszerű egy új számlára (account) átvezetni, aminél viszont az „off budget” típust kell választanod, hogy ne kavarja meg a költségvetésed.
Miután megnyitottad a képen „Lekötés” névvel jelölt számlát (azaz a valóságban lekötötted a pénzed pl.), akkor célszerű a költségvetésből kivezetni az összeget. Ezt úgy tudod megtenni, hogy csinálsz egy költést, amely kategóriájának a „Megtakarítás:Bank” kategóriát adod meg, az összegnek pedig értelem szerűen a lekötésed összegét. Így a költségvetésed banki megtakarítás költséghelye nullázódik, azaz látod majd megint az új betervezett megtakarításod gyarapodását.
Amikor lejár a valóságban a banki lekötésed, akkor a kamatokkal együtt rögzítheted, mint bevétel az adott hónapban (income). Ekkor természetesen célszerű megszüntetni a képen „Lekötés” névvel jelzett költségvetésen kívüli számlát – bár a költségvetésbe nem zavar be, hiszen ez a lényege, de feleslegessé válik.
Ha felmerült benned kérdés, ne habozz feltenni!
Ezek a bejegyzések is érdekelhetnek:
Vélemény, hozzászólás?