Így készült: Kocsmazaj – Szeretni Volna Jó remix

A mai nappal elindítok egy cikksorozatot, melyben a jövőben az általam készített remixek fázisait fogom publikálni, azok elő- és utóéletével együtt.

Mivel a George Smoog – Blackstar remix kapcsán már eléggé sok post született, ezért a soron következő remix (ami a Kocsmazaj – Szeretni volna jó című dalából készül) fogja az alapját adni a cikksorozat kezdetének.

A Kocsmazaj zenekar még 2000-ben alakult, igazi örömzenélgetés céljából, nem mellékesen az ingyenpiálás lehetőségét is előre vetítve egy muraszemenyei kiskocsmában, Varga „Kikó Főnök” Péter és Böröcz Roland voltak az alapító tagok, akikhez hamarosan csatlakozott Antal Péter is.

Apropó Muraszemenye: mivel bővítettem a blogot „lifestyle” témakörökkel is, nem tudom megállni, hogy ne beszéljek a Bussay Pincészetről, ami ugyan a közeli Csörnyeföldön található, de a pincészet „gazdája”, Dr. Bussay László Muraszemenyén praktizál, mint háziorvos.

Személyesen is volt szerencsém találkozni a doktor-borásszal, mindenképpen említésre méltó, ahogyan kiválasztotta a területet a szőlőtermelésre: Csörnyeföldön és a környékén, a Muravidéken még a füge is megterem, így a szőlőnek is ideális ez a terület. Egy cikkben ki is fejti Bussay doktor, hogy az évi csapadékmennyiség és a talaj szerkezete ideálissá teszi a szőlőtermelést, még akár a nyári 40 fokos hőséget is átvészeli a termés, hála a szinte állandó vízellátásnak.

A Bussay Esküvé-t pedig javaslom mindenkinek kóstolásra, nagyon finom egy bor, illetve a 2007-es Pannon Bormustrán csúcsminősítést kapott Bussay Szürkebarát (2006) is egy tökéletes választás!

A kis kitérő után vissza a zenekarhoz: mint minden zenekarban, itt is volt jó pár tagcsere, de a lényeg, hogy a Kocsmazaj továbbra is együtt van, Roli, Peti, Tyuki, Noi, Csabi és Ati „tépi a húrokat”!

A zenekar honlapján megfogott egy történelmi bejegyzés, 2007-ből, kicsit pesszimista, kicsit magyar történet, de Roliék nem adják fel:

2007. A zenekar hiába várt egy évet a nagy lemezkiadókra, mert a hazai lemezpiac a végét járja. Csak nagyon populáris, nagyon „médiagazdag” háttérrel rendelkező zenekarok, előadók kapnak lehetőséget Magyarországon.

Mint ahogy korábban már írtam, MidiTom blogjában találtam rá a zenekarra, és egyből felvettem a kapcsolatot Rolival, hogy szeretnék egy remixet készíteni a dalukból.

Roli nagyon jó fej volt, egyből rábólintott az ötletre, kaptam egy kontaktot a stúdióhoz, ahol készültek a felvételek és már kúsztak is az ének és vokál hangsávok bitek formájában hozzám.

Jelenleg nekem az a koncepcióm egy remixnél, hogy ha az eredeti dalban van  ének/vokál, akkor csak azt tartom meg, és köré építem a saját elképzeléseimet. Ennél jobban szinte nem is lehet lecsupaszítani egy dalt, vagy ha igen, az már nagyon elborult remix lenne 🙂

A munkát alapvetően 4 fő fázisra bontom:

1. ismerkedés az eredeti dallal: minél jobban próbálom magamévá tenni az eredeti dalt, kifigyelni minden apró poént, részletet, amit a szerzői beletettek. Ha sikerül tetljes mértékben „befogadni” a művet, akkor jöhet a következő fázis!
2. ötletelés, kvázi vázlatkészítés: ebben a fázisban rendkívül produktívnak kell lenni, ami ötlet csak eszembe jut, gyorsan összedobom, felveszem. Célszerű – én legalábbis így csinálom – minden egyes ötletet megtartani, és külön fájlnéven elmenteni, így bármikor felhasználható. Ebben a fázisban készült dolgok nagy százaléka (kb 80%) a végén a kukába kerül, de jártam már úgy, hogy egy kukázott ötletből jött egy másik, ami végül jobbnak bizonyult és ebből haladtam tovább.
3. a remix elkészítése: miután a második fázisban kiválasztottam a vonalat amin egy adott remixet el akarok készíteni, nekifogok a kivitelezésnek. Előbb a remix szerkezetét készítem el, nagyvonalakban, majd ahogy jön az ihlet, szépen szaporodnak a sávok. A szerkezet azért nagyvonalakban készül, mert semmi sincs bebetonozva, hála a grafikus felületű szerkesztésnek (ami nálam Ableton Live, de erről majd később) és a copy-paste-nek, egy dal szerkezetének a módosítása pikk-pakk megvan.
4. a remix sokszori ellenőrzése/tesztelése: ha már mutatható állapotban van egy remix, meg szoktam mutatni olyan embereknek, akiknek adok a szavára és a több fül többet hall alapon akár módosítok is bizonyos részeken. Ebben a fázisban szintén nagyon fontos, hogy meghallgassam sokszor a remixet, és ha úgy érzem, valami még nem az igazi, akkor egy kis „pihentetés” után, újból nekiállok a tökéletesítésnek.

Az „Így készült” rovat első bejegyzésébe most ennyi fért, a folytatásban már az effektív technikai kivitelezésről is lesz szó, és ki tudja, talán „befülelést” (ez jó, ezt most találtam ki 😀 ) is kaphattok a készülő remixbe!