A tegnapi postomban többször is említettem a bagodi székhelyű, és MidiTom-hoz szorosan köthető Syncopa hangszerboltot.
A mai nap, minden előre megbeszélt koncepció és ellenszolgáltatás nélkül (nem, ez nem fizetett hirdetés) szeretnék megosztani Veletek pár gondolatot mind a Syncopa-val kapcsolatban, mind pedig a hangszerkereskedelemről úgy általában, melyek egy részére a napokban jöttem rá.
Ugorjunk kicsit vissza az időben: kb. 1992-őt írunk, mikor teljes mértékben sikerül az elektronikus zenével és a szintetizátorok világával Peti (a.k.a. Krash) barátommal totálisan megfertőződnünk. Tudtuk, hogy létezik egy hangszerbolt, a Zalaegerszeghez közeli Bagod településen, ahol mindenféle csodakütyüt – horribilis áron – lehet vásárolni. Kéretik nem elfelejteni, hogy 13 évesek voltunk, a szülők áldozathozatalából vágyakozhattunk csak bármiféle szintire, így nyilván minden horribilisnek tűnt…és messzinek 🙂
A Syncopa zenei elektronikai szaküzlet és szervíz (ahogy a hivatalos megszólítás szól) már a kezdetek kezdetén nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy minél szélesebb körben megismertesse a zenészekkel és a zenész növendékekkel, diákokkal, fiatalokkal a kor vívmányait, újdonságait. Ennek érdekében, minden évben megrendezésre kerültek a Syncopa hangszerbemutatók, ahol a nagy márkák képviselték magukat, lejöttek a legújabb termékeiket promotálni, demózni. Akkoriban az igazi szakértelem még Pestországban is csak itt-ott volt elérhető, nem volt (vagy nagyon korlátozott lehetőségek között) internet, így óriási kincs volt, ha személyesen tudtunk találkozni mind a demonstrátorokkal, mind pedig a legújabb kütyükkel. Volt itt Roland, Korg, Kurzweil, Alesis szinte az összes nagy név! Nem volt tehát kérdéses, hogy rendszeres látogatói lettünk a bemutatóknak, többek között itt fertőzött meg a groovebox mánia is! MidiTom-ék még arra is figyeltek, hogy névre szóló meghívót küldtek a hangszerbemutatóra, így már előre tudtuk tervezni, hogy az a hétvége foglalt 🙂 !
Emlékszem, az első hangszerbemutatóm után a bemutatón kapott prosiból hosszas vívódás után beleszerettem egy Korg i30-as szinitibe. „Ez jó lesz, akkor köszönöm, holnap vinném is.” Mondta stro-B(ka), összeszedtem minden bátorságomat és felhívtam a Syncopa-t. Zoli (aki sajnos már nem dolgozik ott) vette fel a telefont és 2-3 mondat után én türelmetlenül a lényegre tértem, hogy akkor mennyi az annyi. „Az i30-as 319.000.- Ft ÁFÁ-val, és most van is egy nálunk, akár el is viheted!”
Na persze…akkor (és sajnos most is), egy ekkora összegbe még belegondolni is kész szívinfarktus volt, így gyorsan visszatértem a földre. Lányos zavaromban már nem is tudom mit mondtam „kifogásként”, de arra határozottan emlékszem, hogy Zoli már akkor azt mondta: „Figyu, gyere ki, nézd meg, próbáld ki, hallgasd meg!”. Nyílván sejtette, hogy közel sem vagyok ahhoz, hogy akár a tizedéért is megvegyem a gépegységet, de a Syncopa-ban már akkor másról szólt a kereskedelem: nem éreztem azt, hogy mindenáron le akarják nyomni a torkomon, hogy „vedd meg vedd meg vedd meg MOST!”, hanem körbejártuk a témát, mik az igényeim, mik a lehetőségeim, miben tudnak segíteni.
Ez akkor és utána még nagyon sokáig számomra érthetetlen volt, nem igen láttam, hol van ebben az üzlet. Hol van abban az üzlet, hogy hangszerbemutatókat, kiállításokat szerveznek INGYEN a környék zenészeinek, bármikor INGYEN ellátják őket jótanáccsal, megosztják a szakmai tapasztalatokat, megszervezik a Villany Weekendet, ami egy kitűnő kezdeményezés volt, hogy kicsit összerántsa a környék (és a régió) elektornikus zenészeit.
Persze, ne legyünk naívak, ez valahol egy hosszútávű „befektetés”, aminek az (is) a célja, hogy az íly módon „megfertőzőtt” zenészek előbb vagy utóbb, de vevők lesznek.
Az AKG fülesem vásárlása kapcsán elgondolkoztam kicsit, elsősorban magamon, majd összeállt a kép.
Nyílván, ha valaki ilyen régóta kötődik bármilyen szálon is egy üzlethez, személyekhez, akkor lojális (bár ez a fogalom a mai világban már-már ismeretlen), de kell, hogy valami plusz érv szóljon amellett, hogy egy adott helyen vásároljon. Főleg a mai, szabadabb, tágabb világban, ahol 4-5 kattintás, és ugyanazt a terméket fehér-szürke-fekete importból be lehet nagyságrendekkel olcsóbban szerezni. Kerestem a válaszokat, hogy miért nem az ebay-en rendeltem meg az AKG fülest? A garancia? A szervíz háttér? Öregszem, és számítanak a tiszta, rendezett dolgok? Nem érné meg szállítással együtt? Mi van, ha fentakad a vámon? A nyilvánvaló választ csak a hétvégén találtam meg, mikor volt időm kicsit lazítani – no persze nem ezen görcsöltem végig, mint Emese a bankban 😀
Arra jöttem rá, hogy MidiToméktól nem csupán vásárol az ember, hanem rengeteg pluszt is kap: egyszerű példával (a sajátommal) szemléltetve, monitor hangfalt akartam venni, de fejhallgató lett belőle első lépésben, mert közösen körbejártuk a témát és kiderült, hogy mi mindenre van még szükségem ahhoz, hogy hatékonyan és jó minőségben tudjak dolgozni. A beszélgetések során számos olyan témát érintünk – szárnyalnak az elmék, LOL -, ami pl egy ebay-es vásárlás esetén soha sem kerülne elő, mivel az nem egy személyes találkozás. Számos új gondolat jön elő, véleménycserék folynak. Ha kell, MidiTom lebeszél szakmailag téves elképzelésekről, amivel így pénzt is spórol nekem, ugyanakkor ez mindkettőnk jól felfogott érdeke is, hiszen egy rosszul kiválasztott eszköz vásárlása esetén az üzlet ugyan megköttetett, de ha én, mint felhasználó a végén csalódom, elégedetlen vagyok a végeredménnyel, akkor az semmiképp nem mondható egy jó üzletnek, egy jó üzleti kapcsolatnak.
Persze ehhez a vevőnek is fel kell nőnie, be kell látni a szakmai, tudásbeli hiányosságokat. MidiTom millió egy sztorit mesélt nekem – amiket akármennyire is győzködöm, nem akar kis „egysorosok” formájában megosztani a neten – ami sajnos pont az ellenkezőjéről tanúskodik. Ez persze nem csak nála van így, saját szakmámban is rengetegszer előfordul, hogy a vevő (beteg) mindig mindent jobban tud és nem is kíváncsi a tanácsra, véleményre. Valahogy ez nálunk divat, hogy nem akarunk hinni a szakembernek, nincs meg a bizalom.
Nekem megvan a bizalmam a Syncopa és MidiTom iránt, így ha Ő valamire azt mondja, hogy az én céljaimnak (amit az évek során, ha nehezen is, de már sikerült neki is betájolnia 🙂 ) megfelel, akkor azt elhiszem. Ha valamire azt mondja, ez egy kompromisszumos megoldás, akkor tudom, hogy arra gondol: jó a cucc, de ha minőséget akarok kiadni a kezeim közül, akkor nézzünk mást.
Sokszor eltűnődöm azon, hogy hogyan tudnak még talpon maradni az ilyen cégek, gondolom nem kis áldozathozatal árán. De talán pont emiatt a szemlélet miatt, amit néhol kicsit csöpögősen ugyan, de megpróbáltam átadni Nektek 🙂 .
(Amint írtam is, ez nem egy fizetett hirdetés, ezek a gondolatok ott motoszkáltak a fejemben, mindeképpen meg akartam osztani Veletek!)
Vélemény, hozzászólás?