Ennek a blognak a hasábjain tudatosan kerültem a politikai témájú posztokat. Néha beismerem, hogy ez komoly nehézséget okozott és egy-egy irónikus utalás azért belecsúszott.
Ne félj, most sem fogok politizálni, azonban két cikket ajánlok a figyelmedbe, melyek szólok előre, nagyon hosszúak, ellenben kimondottan érdemes elolvasni.
Az egész 2014. szeptemberében kezdődött, akkor olvastam először ezeket a cikkeket. Sokkoló volt, de akkor valamiért mégis olyan utópisztikusnak és a szokásos „ellenzéki nyavajgásnak” tűnt.
Tegnap újból elővettem ezt a két cikket és „elolvastam” vezetés közben.
Eltelt másfél év, történt ez meg az. Például az egyik cikkből ez a rész konkrétan megelevenedni látszik:
„Magyarországon még nem sikerült egy ilyen jól működő, a hírműsoroktól a telenovelákig egy politikai célt szolgáló, nyomtatásban, tévében és az interneten egyszerre támadó médiabirodalmat összerakni, de egész biztos, hogy nem az akarat hiányzik hozzá, csak legfeljebb a tehetség. Ha ez egyszer sikerül, onnantól kezdve az aktuális magyar miniszterelnök elalvás előtt rendszeresen azon fog gondolkodni, hogy vajon ő az ország leghatalmasabb embere, vagy a hatalmas médiacég vezetője.”
Aztán például itt van ez a rész a másik cikkből:
„Mit tudott volna megvalósítani céljaiból a NER a fenti külföldi tőkeforrások nélkül? A magyar gazdaság 2010 és 2013 között még úgyis az elmúlt két évtized legalacsonyabb beruházási szintjét produkálta, hogy a három év alatt a GDP 10 (!) százalékát meghaladó EU támogatás érkezett az országba. Hány járda-, út-, és köztér-felújítás, óvoda- és iskola modernizáció vagy egészségügyi fejlesztés történt volna Magyarországon, ha nincsenek ezek az EU-pénzek? És miből finanszírozta volna a kormány az egykulcsos adót, a devizahitel-végtörlesztést és rezsicsökkentést, ha nem lehet megcsapolni az itteni külföldi bankok, energiaszolgáltatók és telefontársaságok felhalmozott vagyonát?”
Ebbe sem sokan gondolnak bele, hogy a CSOKot, a rezsicsökkentést, a stadionokat, a nemzet gázszerelőjét, a kuvaszt a birtokon miből vinanszírozza „A Párt”…
Szóval a két cikk amit ajánlok a 444.hu egyik alrovata, blogja, ami a tldr nevet viseli. A tldr egy rövidítés, mely az angol too long, didn’t read kifejezést takarja, nagyjából annyit tesz, illetve akkor alkalmazzák, ha egy hosszú bejegyzést nem akar valaki végigolvasni és egyből az elején tömören összefoglalja a szerző az írást. Persze a tldr blog esetében ez némi iróniát hordoz.
Szánj rá időt, majd értékeld a cikkeket magadnak.
Vélemény, hozzászólás?