Kertészkedem

Gyerekkoromban szinte minden hétvégén a Badacsonytomaj és Badacsonyörsön határán található telkünkön voltunk, a „hegyen”.

Pontosan ma 27 éve ültettük a szőlőnket. Igen, jól sejted: kb. ekkor ért ide a csernobili atomkatasztrófából a radioaktív hulladékot is tartalmazó felhő.

Nem is passzolhatna más jobban ehhez az évfordulóhoz, mint a saját kiskertem elindítása. Már régóta terveztem, hogy valamilyen kerti munkát csinálok, mert azon túl, hogy megnyugtat és kikapcsol, még egészséges is. A természetben vagy, nem a gép előtt ülsz és a megtermelt zöldség is hasznos.

Az opciók

Adott volt három hely a kertészkedésre: Szolnokon, Niki nagyszüleinél (messze van), Hévízen a családom által örökölt hegyen (közel van,de nem tisztázottak a jogviszonyok) és Badacsonyban „a hegyen” (nincs víz).

Voltak még a balkonládás megoldások, de azt túl mesterségesnek ítéltem meg, így aztán évről évre csak tolódott a projekt.

Pont a badacsonyi vízhiány kapcsán kerestem olyan megoldásokat, amelyek kevés vizet igényelnek, illetve elkezdtem kutatni esővízgyűjtési módszerek után.

A keresgélés során aztán rátaláltam egy nagyon érdekes módszerre, ami annyira megtetszett, hogy bele is fogtam.

Square foot gardening (SFG)

Ez az angol kifejezés annyit tesz, hogy 1 négyzetláb (azaz 30,48×30,48 cm = 929.0304 cm2) méretű területi egységekben kell kertészkedned.

A módszer kitalálója Mel Bartolomew, akinek sikerült úgy leegyszerűsíteni a kertészkedést, hogy az ne legyen teher a számodra és akár kis helyen is meg tudd valósítani.

Kicsit gondban voltam az adaptálással, mert az 1 láb átváltva centiméterre 30,48. Így nem túl könnyen kezelhető. Ezért úgy döntöttem, hogy kerekítek és a módszert 1,44 m2-en, azaz 120cm x 120cm-es területen próbálom ki, 16db 30x30cm-es területen.

Mik az előnyök?

80%-kal kevesebb helyet foglal ez a megoldás, mint a hagyományos, sorba ültetés.

Bárhol kivitelezhető, hiszen nem a rendelkezésedre álló talajt használod, hanem egy speciális keveréket, melyet praktikusan „Mel’s mix”-nek hív a szerző. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy 1/3 rész tőzeg, 1/3 rész komposzt vagy humusz és 1/3 rész vermikulit (vagy perlit) alkotja a termőföldet.

Nem kell ásni! A legtöbb ember számára az állandó ásás, kapálás okozza a nehézséget a kertészkedésben. Bár a fizikai munka jellege pont itt jön ki, a monton, sokszor fárasztó munkafolyamatik könnyen a kedvedet szeghetik. Na, a square foot gardeningben (nem találtam még rá normális magyar kifejezést, talán tized négyzetméter kertészkedés – erőltetett), mivel nagyon laza a talaj, nem kell ásnod és a gyomlálás is könnyű.

Nem ültetsz többet a kelleténél! Mivel minden növénynél adott, hogy mekkora területre van szüksége, azért pontosan meg tudod tervezni, hogy a kerted hogyan nézzen ki, abból mennyi terményt várhatsz.

A rendszerbe egyedül a tápanyagot, azaz a humuszt kell pótolni. Erre a legjobb, ha saját komposztot készítesz, így újra lehet hasznosítani a növények fel nem használt részeit.

Ajánlom, hogy keress rá a google-ben a könyvre (vagy vásárold meg!) és olvasd el, nagyon gyorsan meg lehet érteni a metódus lényegét.

Minden kezdet nehéz

Első lépésként vettem 120cm hosszú, 15cm magas és 2cm vastag gyalulatlan fenyőfa deszkát, összesen 8 darabot. Ezeket facsavarral összecsavaroztam és máris készen volt az ültető ágyás, amibe majd a föld betöltése után meg lehet kezdeni az ültetést. Az aljára tettem kartonlapot (ami megmaradt a hűtő csomagolásából), és a biztonság kedvéért geotextíliát is – ezek hivatottak a gyomnövények alulról támadását megakadályozni. Aztán jött a neheze!

A termőtalaj egyik összetevője a vermikulit, ami egy szilikát ásvány és az a különleges tulajdonsága van, hogy vízből a tömegének kb. a háromszorosát képes megkötni. Így ideális a termőföld kiszáradás elleni védelmére. Bár felhasználása eléggé széleskörű, de mivel a világon relative kevés helyen bányásszák, eléggé nehéz hozzájutni. Hosszas keresgélés után végül a gazdabolt.hu oldalon találtam, majd személyesen elmentem érte Szigetszentmiklósra. Nem olcsó, de csak egyszer kell megvenni, csakúgy mint a tőzeget. Egyedül a humuszt, komposztot kell majd a rendszerbe pótolni.

A vermikulit keresése során megtapasztaltam, hogy milyen úttörőnek, az átlagtól eltérőnek lenni. Legalább 20 kertészetben jártam, de mindössze egy helyen hallottak a vermikulitról. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy amit csinálni akarok, az hülyeség és le akartak beszélni róla. Igaz senki nem ismerte az SFG módszert, de mivel ez szokatlan, az átlagtól eltérő, az jó nem lehet, higyjem el. Nos, bevallom nehéz volt kitartani az ötlet mellett, de sikerült.

Hosszasan lehetne filozofálni arról, hogy az élet mely más területein tapasztalhatod meg te is, hogy le akarnak beszélni, szimplán csak azért, mert nem ismernek valamit és félnek az ismeretlentől. Talán majd írok erről.

Mivel a vermikulit beszerzése kissé hosszadalmas lett, a jó idő pedig már beköszöntött, úgy döntöttem, hogy palántázok, igaz a rendszer ezt nem követeli meg.

Jó döntés volt, mert a retek nem egészen 1.5 hét alatt bődületesen gyorsan kihajtott és az elmúlt pár napban is sokat nőtt. Elérte a kiültetési határt.

Ültettem még salátát, (ezek azonban lassabban nőttek, így még a balkonládában pihennek), paradicsomot, bazsalikomot, sárgababot, és szamócát. Hogy miért ezeket? Elmondom.

Az ületetési rend

Azért ezeket a növényeket választottam, mert viszonylag könnyű velük és szeretjük is őket. Ugyanakkor kéremszépen tudományos tervezés is folyt!

Az SFG-ben az a jó, hogy az ideális ültetési méreteket megadja a könyv és a módszer kitalálója. Azaz, hogy egy négyzetlábra (esetemben 30x30cm-re) mennyit kell az adott növényből ültetni. Ezt a jobb oldali képen láthatod is. (A szamóca érdekes elhelyezése amiatt van, mert 4 egységre lehet 3 növényt ültetni.)

A kvantitatív tanács mellett én figyelembe vettem egy kvalitatív szempontot is, igaz erre a könyv nem tért ki külön, mint követendő példa. Egyetemi tanulmányaimból rémlett, hogy egyes növények a bio kertészetben jól hasznosíthatóak, mivel természetes illóolajaiknak köszönhetően riasztják a kártevőket.

Így került a rendszerbe például a körömvirág, a menta és a metélőhagyma. Szintén ilyen célt szolgál a bazsalikom is, de azt amúgy is szeretjük. Érdekessége, hogy kifejezetten a paradicsomnak ad egy védelmet. Érdekes, hogy utána pedig a bazsalikomos olívás paradicsomsaláta milyen jó 🙂

Az ültetési rendet abban a két hétben terveztem meg, míg a vermikulitot sikerült beszerezni.

A mix elkészítése

A könyvben van egy tanács, hogy miként keverjük össze a három összetevős termőtalajt. Egy nagy (4x4m) ponyvára érdemes kiönteni a humuszt, a vermikulitot és a tőzeget, majd a ponyva sarkait felemelve jobbra-balra „öntögetve” keverni.

Mivel két „ültetőládát” csináltam, jó nagy mennyiségű talajra volt szükség. Könnyen kiszámolható: 120x120x15cm = 216.000 cm3 azaz 216 liter talajra volt szükségem 1 boxhoz. A 432 liter föld mozgatása nem volt egyszerű feladat, így ásóval kezdtük el kevergetni – a könyv tanácsa konkrétan használhatatlan ekkora mennyiségnél.

Az ásózás eredménye azonban pár lyuk lett a ponyván, de szerencsére nem folyt ki a föld.

A keverés közben apránként vizet is adtunk hozzá, hogy ne szálljon annyira. Mind a tőzeg, mind a vermikulit eléggé koszol, permet szerű nedvesítéssel ez kiküszöbölhető.

A képen is látható tekintélyes adag földet megpróbáltuk a ládák mellé húzni, de végül ismét az ásózás maradt.

Az ültetés

Elérkeztünk a legizgalmasabb mozzanathoz, amikor a kis palánták bekerülnek a termőtalajba, mindeki a kis négyzetébe. A pontos ültetés megkönnyítése érdekében a szerző egy fából készült „szamárvezetőt” javasol készíteni én azonban nem akartam fából készíteni (megvenni, méretre vágatni, összeszerelni…), ezért apró facsavart fúrtam a keretbe, egyenlő, 30cm-es távolságokra, majd spárgával kijelöltem a négyzeteket.

A föld mennyiségét kissé alulterveztem, de talán nem lesz belőle gond. Szintén kissé megbántam, de kezelhető a probléma, hogy a spárgás kijelölésnél nem gondoltam arra, hogy később, ha pótolni kell a humuszt, akkor ez megnehezíti a dolgomat.

A végeredmény

Egy rendezett, kiegyensúlyozott, könnyen gondozható kis veteményes, amely remélhetőleg kielégíti a zöldség igényünk egy részét és a kerttel töltött munka pedig még kikapcsolódást is nyújt.

Szerintem még írni fogok arról, hogyan fejlődik a kert és milyen hibákat vétettem.

Most viszont megyek és meglocsolom a növényeket, sok trauma érte őket a mai nap!