A múlt hétvégén kihasználtuk, hogy 3 nap pihi volt egyben, és a szomszédos szlovéniai Golte sípályát látogattuk meg és valószínűleg megtartottuk a szezonzáró síelésünket. Ez alkalommal ott is aludtunk, a sípályától 22 km-re, Topolšica nevű helységben a Hotel Vesna-ban.
A sípályát egy ismerősöm ajánlotta, még nem voltunk itt egyszer sem. A szállást az utazas.info oldalon foglaltuk, nagyon kedvező áron: 16.400.- Ft/fő/éj, amiben benne foglaltatik a szállás félpanzióval és a síbérlet is!
Az út mondhatni zökkenőmentes volt, az utolsó zökkenő a magyar határon volt – tessék szó szerint érteni: amint átérünk a határon, kiváló minőségű autópálya fogad minket, míg magyar oldalon a Rédics-Leni felé vezető nyomvájús, kátyús út. A Ford szlogenjével élve „Feel the difference” 🙂
Az autópályáról lehajtva kb. fél óra alatt értünk el a szálláshoz, ahol viszonylag jó angolsággal fogadott bennünket a recepciós, bár próbálták erőltetni a német nyelvet, az valahogy jobban ment nekik.
A szállás minőségére nagyon nem térek ki, ennyi pénzért azt gondolom tökéletes volt, a szállodának a wellness részlege is elfogadható volt, 30 fokos thermálvízzel, ami az egész napos síelés után tökéletes volt a lazulásra.
A Topolšica nevű helység állítólag arról híres, hogy a második világháború kapitulációját (?) itt írták alá, talán pont ennek a szállodának az egyik szobájában. Sajnos csak szlovén feliratokat láttunk ezzel kapcsolatban, amiből ennyit sikerült kideríteni, én gugliztam szorgalmasan, de nem találtam erre vonatkozó infót, bár hozzá tartozik, hogy a töri sosem volt az erősségem 🙂
Délután meg is kezdtül az ismerkedést a sípályával, de mielőtt a Radegundára érnénk, egy kis érdekesség: útközben áthaladtunk Velenje városkán, ami egy erősen ipari jellegű város, talán a legnagyobb és legismertebb gyár ami itt található, a híres Gorenje gyár egy részlege, a konyhabútor és konyhai felszerelések részlege. Meglepően tiszta és rendezett volt a környezete a gyárnak, amúgy ez egész szlovéniára jellemző, hogy erősen érezni az osztrák behatásokat, a tisztaság és rend szeretetét, az odafigyelést. Poén, hogy Velenje-t elhagyva eljutunk egy kis faluba, amit meg Gorenje-nek hívnak 🙂
Kb 20 perc autózás után megérkezünk Golte-re, ahol egy kabinos felvonó fogad minket, ezzel lehet feljutni a hegyre, ahol már hó is van. A felvonó viszonylag sűrűn közlekedett, lévén szombat, a hétfői hazaútkor már csak óránként ment, így taktikázni kellett kicsit. A síbérlet „bedugós” fajta, de van lehetőség chip-es váltására is.
Mikor felérkeztünk a hegyre, érdekes látvány fogadott bennünket, épp egy hagyományőrző rendezvény volt, alpesi ruhákban, korhű sílécekkel, szánkókkal felvértezett emberkéktől nyüzsgött a „hütte”.
Az idő kifogástalan volt, ragyogó napsütés, talán kicsit túl meleg is volt, a hó már olvadt, de még használható volt. A pályák nem mindegyike volt élvezetes, sajnos már akadtak jeges szakaszok, melyeken lehetett nagyot esni – volt aki meg is tette 🙂
Öcsémmel csináltunk magunknak egy „kombinációs” pályát, ami annyit tett, hogy két pályaszakaszt összekapcsoltunk illetve beiktattunk némi pályán kívüli szakaszt is.
A sípálya érdekessége, hogy a hegynek mindkét oldalát be lehetett síelni, 2db 2 személyes és egy 3 személyes ülős felvonó van illetve egy csákányos. A térképen jelölt pályák közül nem mindegyik volt síelhető, volt ami egyszerűen csak a térképen létezett…de ez mit sem von le Golte értékéből, összességében egy közepes erősségű de nagyon hangulatos sípályát volt szerencsénk megismerni.
A szlovén és horvát síelők viszonylag barátságosak, kedvesek, könnyen társalgásba elegyednek (angolul), magyar honfitársaink viszont megint letették névjegyüket: a felvonónál a besorolásnál inkább kivártak 2-3 embert és egyedül vagy párosával mentek a három személyes felvonón, nehogy be kelljen társulni „idegen”, de magyar ember mellé…a végén még szóba elegyedünk és kiderül, hogy én jobb oldali vagyok ő meg bal és akkor összeveszünk?! (csak hogy aktuálisak legyünk 🙂 ) Nem tudom mi lehet ennek az oka, de tényleg feltűnő volt a jelenség.
Összegezve, nagyon jó három napos síelés volt, gyönyörű idővel (igaz március 15-én beborult), olcsó, de jónak mondható szállással, élvezetes pályákkal.
A hely és a környezet tavasszal-nyáron is nagyon szép lehet, a kabinos felvonó nyáron is üzemel, érdemes lenne megnézni, milyen a hegy hó nélkül!
További képek itt találhatóak.
Vélemény, hozzászólás?