Még tavaly örvendeztem egy írásomban, hogy Európa itt van, a TESCO Extra üzletekben megjelentek az önkiszolgáló pénztárak.
Nos, Európa nincs itt.
Nagyon örvendetes, hogy már nem csak a TESCO Extra áruházakban van önkiszolgáló pénztár, hanem a kisebb áruházakban is. Én rendre használom is, mivel már kellő rutinom van, gyorsabban végzek vele, mintha kivárnám a sort és a pénztáros tempóját.
Apropó sor. Az önkiszolgáló pénztárak szerencsére eléggé népszerűek, és ahogy elnézem egyre több ember tudja használni. Ez mindenképp jó, mert haladunk a fejlődéssel. Azonban, mint sok más területen, a fejekben azért eléggé nagy bajok vannak.
Történt velem ugyanis már többször, hogy az önkiszolgáló pénztárak mindegyike foglalt volt, ezért kultúr ember módjára nem belemásztam egy kiválasztott pénztárnál álló vevő arcába, hanem a pénztárak bejáratánál vátam, míg felszabadul egy hely. Hiba volt. Míg várakoztam, leleményes polgártársaim az általam alkotott sorról tudomást sem véve beelőztek.
Magyarország az erősebb kutya b***ik mentalitás országa. A ki, ha nem én mentalitás országa.
Egy-két bunkót még eltűr az ember, de mostanra már rendszeressé vált a jelenség. A pontot az i-re ma tette fel két 18 év körüli srác. Az egyik ment volna be lendülettel előttem, mire a másik szólt neki, hogy „várj, nincs szabad kassza”. Együtt várakoztunk a bejáratnál. Felszabadult egy pénztár és a „lendületes” arc már indult is, holott utánam érkeztek a „sorba”.
Utána szóltam, hogy én is oda várok. Vágott egy arcot, majd hátat fordított. Miközben fizettem, a másik (korábban értelmesebbnek tűnő) arc eljátszotta a patikai sor tipikus esetét: a haverját nem volt türelme kivárni, ezért szambázott a kasszák között. Az egyiknél még leordított egy középkorú hölgyet is, hogy mit furakodik, holott nem volt egyértelmű, hogy a kasszára vár, vagy a haverjára.
No comment.
Vélemény, hozzászólás?