Korábban már említettem, hogy a blog életében lesznek változások. A szerkezeti átalakulás még kicsit várat magára, de ezzel a posttal kezdetét veszi a tartalmi átalakulás, bővülés.
Tegnapi nap folyamán meglátogattuk az ausztriai Spital am Semmering helységből elérhető, Stuhleck sípályát.
Az út nem volt hosszú, bár rövidnek sem mondható, Szombathely felé mentünk, mert öcsémet ott vettük fel. Az útról jut eszembe: Ausztriában az a „divat”, hogy ha várható havazás, vagy már elkezdődött a havazás, akkor az éppen illetékes Franz, Joseph, Arnold, Günther vagy ki tudja ki, beül a hótolóba, és takarítja az utakat. Ha nincs hó, de nyilvánvalóan látszik, hogy merre fog haladni a havazás, akkor azt a szakaszt pedig előre szórják. Érdekes mód, valami olyan anyaggal, ami nem okoz az autóban kőfelverődéshez hasonlítható sérüléseket, hanem szinte porcukor szerű…EU vagy mi.
Az út kényelmesnek modható abból a szempontból, hogy ahogy lejövünk az autópályáról, egyből ott van a parkoló és a sípálya. Parkolóhely van bőven, egész kultúráltan parkol mindenki. Ami egyből szembetűnő, hogy rengeteg szlovák és magyar síelő van, ennek megvan az előnye és a hátránya is.
A felvonórendszer nagyon jó, a parkolótól, ami 777 méter magasan fekszik a tengerszint felett, 4 személyes beülős, ráhúzható „kabinos” felvonóval jutunk el a sípálya végéhez, ahol a felvonó lelassít, és be lehet szállni a csúcsra (majdnem csúcsra) igyekvőknek.
A felvezető út hosszú, kb 7-8 perc, és innen még egy másik felvonóval (ami szintén beülős, 6 személyes) lehet eljutni a felső pályákra, ekkor kb 1315 méter magasan vagyunk és 1651 méter magasra lehet eljutni.
Teljesen a csúcsra egy kék pályán történő lecsúszás után tudunk egy harmadik lifttel eljutni, 1355 méter magasról indulva egészen 1767 méter magasra. Itt található a Bergstation. Na, a tegnapi nap, itt kegyetlne időjárás volt. Köd, szél, hideg. Minden ami kell. A ködben alig lehetett látni a buckákat, aminek meg is lett az eredménye, egy nyomvályús szakaszon pereceltem egy szép nagyot, hason, arccal előre csúszva megkóstoltam a havat 🙂
Rövidesen rátaláltunk a számunkra ideális pályákra, igazából nehéz pálya nincs is, 18 km könnyű (kék) és 4 km közepes (piros) pálya van. Mivel épp esett a hó, a pályán remek minőségű friss hó volt, a carving lécemnek pont ideális volt, eddig talán ez volt a legélvezetesebb síelés ezzel a léccel.
A könnyű pályák miatt lehetőségünk volt arra, hogy kicsit a technikán javítsunk, van mit 🙂
Gyorsan rájöttünk, hogy mivel sokan vannak, a felvonóknál is sokat kell várni, és relative nem éri meg a legtetejére felmenni, hanem egy kis csákányos felvonóval a hegy közepéig fel tudtunk menni, ahonnan jókat csúszkáltunk lefele.
A hazafelé vezető út is érdekes volt, a parkolóhoz felvonóval, de már lécek nélkül lehet lejutni a 4 személyes beülős lifttel, a léceket az erre a célra kialakított tartóba lehet tenni. Itt jócskán álltunk sorba, hiszen mindenki egyszerre indult meg hazafelé, de túléltük 🙂 A sípályától a chip-kártyás síbérlet visszaváltásával (2€) búcsúztunk, biztos vagyok benne, hogy visszatérünk még!
Bérletárak 2010-ben:
Gyerek (1995-2003): 17,5 € (11-től 16,5€ 12:30-tól 14,5 €)
Fiatal (1991-1994): 31 € (11-től 28€ 12:30-tól 25 €)
Felnőtt (-1990): 34,5 € (11-től 31,5€ 12:30-tól 27,5 €)
Vélemény, hozzászólás?