Istenem mikor felejtitek mar vegre el kifogasnak hasznalni, hogy „nincs idom”? k****ra arra van idod amire szakitani akarsz…
via @nyussziful
A fent idézett gondolat jött ma velem szembe twitteren és eszembe jutott, hogy mennyit hallottam én ezt anno Janó barátomtól, azzal a kiegészítéssel, hogy „kifogással tele van a padlás!” 🙂
Az évek során persze beláttam én is az idézett gondolat mély valóságtartalmát. Minél előbb jutsz te is erre a következtetésre, annál hamarabb tudod elkezdeni rendezni a soraidat.
Meghazudtolnám önmagam, ha nem egy kémiai törvény segített volna nekem megoldani ezt a problémát. Elmondom most neked is!
A folyamat sebessége
Már anno a szakdolgozatomban is használtam az egyik legalapvetőbb kémiai törvényt, illettve abból vonatkoztatott hasonlatot. Ha veszünk egy összetett kémiai folyamatot, akkor annak a sebességét mindig a leglassabb részfolyamat sebessége fogja meghatározni. Elsőre ez így furának tűnhet, de ha megállsz két percre és gondolkodsz rajta egy kicsit, belátod, hogy igaz. Csakúgy, mint az is, hogy ha a folyamat összességén akarsz gyorsítani, akkor – ha lehet – ezt a leglassabb folyamatot kell meggyorsítani (vö: katalizátor használata). Ha nem lehet rajta gyorsítani, akkor pedig vehető relative állandónak a folyamat időigénye, ezért határozza meg ez a folyamat összességének sebességét.
A valós életbe nagyon jól át lehet ültetni ezt a kémiai megfigyelést, még akár az üzleti életre is ki lehet vetíteni. Sőt, ha kombinálod egy másik tanáccsal, hogy mindig azzal a dologgal kezdd a ténykedésed, amit a legkellemetlenebbnek ítélsz meg, akkor alakul ki igazán a fejedelmi időbeosztás!
Válaszd ki a leglassabbat!
Vegyünk egy egyszerű példát: reggeli rutin, fürdés, elkészülés, felöltözés. Gondold végig, melyik az a folyamat, ami a legtöbb időt veszi igénybe és ezzel kezdj! Gondolt át azt is, hogy tudsz-e ezen a folyamaton gyorsítani. Mivel általában nem, sőt még akár több időt is igénybe vehet, ha ezzel kezdesz, akkor a többi, kevésbbé időigényes vagy gyorsítható tevékenységgel behozhatod a lemaradásod.
Várj, nem értem, hogy is van ez?
Nálam a reggeli készülődésben (kivéve mikor nem hordok szakállat, borostát) a borotválkozás szokta a legtöbb időt elvenni és kvázi ez is a legkellemetlenebb. Ezért mindig ezzel kezdek!
Mivel a borotválkozáson nagyon gyorsítani nem tudok, sőt még akár hosszabb ideig is tarthat (nehezen levágható részek, benőtt szőrszál stb.), ezért, ha ezzel kezdek, mikor végeztem vele, látom, hogy mennyi időm maradt a többi, vagy gyorsítható, vagy kevésbbé időigényes folyamatra. Ha sikerül gyorsítani a borotválkozáson és időben végzek vele, akkor még azt a luxust is megengedhetem, hogy valamelyik másik folyamatot ellazsálok (pl. tusolás). Ugyanakkor ha hosszabb ideig tart a borotválkozás, akkor pl. a fürdési időn remekül be lehet hozni a lemaradást.
Válaszd ki a legkellemetlenebbet!
Amikor öltönyben jártam dolgozni, magam vasaltam az ingjeim (nemröhög!). A borotválkozás mellett a reggeli készülődésnél ez volt a másik lassú folyamat, sőt, talán ez volt a leglassabb. És egyben utáltam is, ez volt a legkellemetlenebb!
Így tehát, ha reggel kellett vasalnom, akkor mindig ezzel kezdtem. Ha előrelátó voltam, akkor még este elintéztem – ritka eset 🙂
A legkellemetlenebb dolgon mihamarabb túllenni azért is jó, mert kb. olyan érzés, mint egy rossz széria legalján, a gödörben lenni: innentől már minden csak jobb lehet. Amint letudod, felszabadult leszel és jobban tudsz koncentrálni a pozitív dolgokra.
Az időbeosztás
Ez csak egy lehetséges módszer, ami közelebb visz ahhoz a célhoz, hogy jobban be tudd osztani az idődet. A sebességen túl azonban még egy dolgot megtanultam ebből a kémiai példából: ha átgondolod, hogy mit, mikor és hogyan akarsz csinálni, kitűzöd a célokat, akkor sokkal könnyebb megvalósítani azokat, mintha csak sodródnál az árral és a teendőkkel. Persze van, mikor pont erre van szükség.
Vélemény, hozzászólás?