Az MR2-Petőfi rádión sokszor hallottam ezt a zenét, és nagyon tetszett az egyedi hangzásvilág amit alkotnak. @tepi77 pedig nagyon jól eltalálta a jelzőt: bólogatós zene. Csak figyeld magad, miközben hallgatod! 🙂 A remek magyar trip-hop bandával először 7 éve találkoztam, amikor (az azóta megszűnt) Soundpill nevű netlabelünkkel kiadtuk az első lemezüket. Azóta már túl vannak 3 albumon, és nagy örömmel hallom őket a rádióban, amikor nagy néha felbukkannak itt-ott. Nagyon jó szövegeik vannak és a hangszerelést is szupernek tartom, hallgatóként…

A hat ember közül, akiket megkértem a „Me Gusta” projektre, @masnisgyilkos az egyetlen, akit korábban semmilyen formában nem ismertem. Feltettem azonban a kérdést twitteren, hogy ki érzi úgy, hogy sok és változatos zenét hallgat és nő. Ő egyből jelentkezett és igaz, még csak a második ajánlási körnél tartunk, de már most bizton állíthatom: nagyon örülök, hogy jelentkezett! A múltkori ajánlása is nagyon népszerű volt és biztos vagyok benne, hogy a mai is az lesz. Egy olyan előadótól kaptunk egy dalt,…

Pontosan két hete megvásároltam életem első Androidos készülékét, egy Google Nexus 4 okostelefont. Gyors tapasztalataim le is írtam itt a blogon, de nem túl részletesen, mert @burgatshow korábban jelezte, hogy szeretne írni egy bejegyzést, amiben kvázi interjút adok neki @anederaval együtt, mivel mindketten iPhone-ról váltottunk Nexus 4-re. Az okok a váltásra Nem nevezném magam valódi switchernek, mivel már a „projekt” elején sem titkoltam, hogy addig nem akarok se pro, se contra érveket felhozni, amíg nem ismerem meg testközelből a „másik”…

Van egy viszonylag jól behatárolható közös zenei és előadói halmaz, amit @attilagyongyosi és én is szeretünk. Az egyik ilyen nagy kedvenc BT, akit a legtöbben DJ Sasha Global Underground 013: Ibiza mix cdről és a Mercury & Solace című dalról ismernek. Nekem mondjuk személyes kedvencem a Fibonacci sequence című dala, de szinte nem tudnék olyan munkát említeni a keze alól, ami ne tetszene. Attila ajánlója meg magáért beszél, különösen az utolsó bekezdés. Szombat estére fel! A mai talán kicsit nehezebben…

A „szerkesztőségi ülésen” említettem, hogy mindenkitől olyan zenét kaptam az első héten, amiket én sem ismertem, leszámítva a @Ni0-tól kapottat. Ezen felbuzdulva, Ni0 ma olyan dalt ajánl, amit tényleg nem ismertem. Eddig. Ráadásul Ni0 sem akármilyen úton talált rá erre a zenére: lemerült az iPodja! Egy téli estén épp útnak indultam a belvárosba, mikor is Kőbánya-Kispesten lemerült az iPodom. Nem akartam zene nélkül maradni, így átdugtam a fülest a telefonomba, mert tudtam, azon is vannak gyárilag rátöltött zenék. Ekkor futottam…

A dalt, amit ma ajánlok neked, bevallom, pár napja ismerem csak. Viszont azonnali „dallamtapadást” okozott nálam! Az előadót viszont nagyon régóta ismerem, de egy fontos információt szintén csak pár napja tudok róluk. Az érzés: libabőr és nosztalgia A Grace nevű zenekar tudat alatt tett rám és a zenei munkásságomra mély benyomást. Az első daluk amivel találkoztam a Not Over Yet című volt. Imádtam! Olyannyira, hogy volt időszak, amikor leültem a hangszereim elé és csak ez a dal, ezek a harmóniák jöttek…

A mai ajánlóból kiderül, hogy @longhand nem viccel, ha zenéről van szó: képes akár a zenész lakásáig is elmenni, hogy megszerezze az áhitott felvételt. Persze mindez a ’90-es években történik és kazettáról beszélünk. Manapság írsz egy e-mailt vagy elindítasz egy Google keresést és már szólhat is a kedvenc dal. Nem emlékszem már, hogy hol hallottam először a Kézi Chopint, valamikor a ’90-es évek elején ismertem meg őket. Akkoriban nem volt egyszerű jobb minőségű zenei felvételekhez jutni (főleg ilyen félamatőr zenekaroktól)…

Van itt nekünk ez a nagyon izgalmas és sok új zenét hozó Me Gusta – Napi zene projektünk, amit remélem te is legalább annyira élvezel, mint mi a készítését. Arra gondoltam, hogy célszerű, ha az ajánlott zenék megvannak egy YouTube listában is. A listát minden nap, a megjelenések után frissítem, így akár a listára feliratkozva is meg tudod majd hallgatni a zenéket. Persze, érdemes a blogot látogatnod először, hiszen az ajánlás mellé fűzött gondolatokat itt tudod elolvasni.

Imádom a portugál nyelvet. Talán azért, mert Brazíliában is azt beszélik, ahova mindig is el akartam jutni. @tepi77 így nagyon a kedvemben járt ezzel a zenével. A portugál Madredeus (a végén s-nek ejtjük, nem sz-nek) nagyon ritkán kerül nálam a playlistbe, mert alapvetően szomorkás zenéjük van, mégis az Um Amor Infinito albumuk nagyon szép dalokat tartalmaz. A dal, amit erről a lemezről választottam sokkal ambientesebb, elektronikusabb, mint a többi. És az érzés, ami ehhez a dalhoz köt? Egy nagyon szomorú…

A mai dal előadójával kapcsolatosan az a fura helyzet állt elő, hogy @zencsajjal ugyanazok az érzéseink voltak tini korunban: kifejezetten nem szerettük. Felnőtt (?) fejjel azonban elmondhatom, hogy elkezdtem értékelni és érteni a művész úr zenéjét. Nem utolsó sorban őt azon zenészgeneráció már-már alig fellelhető tagja közé sorolom, aki szenzációs élő koncerteket tud adni a mai napig. Ő Peter Gabriel, akit ha másképp nem is, de extravagáns és nagyköltségvetésű videoklippjeiről biztosan ismersz. A video első dala a Come talk to…