2012

Az tetszik a legjobban a szállásunkban, hogy rettentő logikusan, átgondoltan építették fel. Vannak szigorú szabályok, amiket be kell tartani, de mindegyik érthető. Az egyik ilyen például, hogy síbakancsban nem szabad a szállodába bemenni. Egyáltalán. Van viszont egy nagyon okosan kialakított síléc és síbakancs tároló. Ide papucsban lehet lemenni, zárható, chipkártyával nyitható, kamerával védett. Egyértelmű piktogramokkal jelzik, hogy merre lehet kimenni síbakancsban. Az ajtó másik oldalán egy lépcsőn keresztül a picéből az utcára juthatunk, ahonnan megközelíthető a sípálya. A pincében található…

Idén, egy hirtelen jött ötlet és egy szerencsés véletlen folytán, egy ismerős üdülési jogán keresztül, sikerült összehozni egy egyhetes síelést Murauban a Kreischberg nevű síparadicsomban, aminek most a nulladik napját osztom meg veled. Nagybátyámmal utaztam, aki mérnök ember, így nem lehet viccelni az indulási-érkezési időkkel: reggel fél 10-re jött értem, majd indultunk Murauba. A 4 óra 8 perces utat, egy pihenőt beiktatva 4óra 40 perc alatt abszolváltuk is, igaz voltak kétségeim afelől, hogy épségben ideérünk-e… Útközben érintettünk két, 10km-es alagutat,…

Sokszor én is beleesek abba a hibába, hogy ha segítek valakinek (önzetlenül, őszintén), akkor amikor az illető megköszöni azt, én csak annyit válaszolok: nincs mit. Pedig van, és a köszönöm az „ellentételezésre” tökéletesen elég. De leginkább van rá sokkal szebb szavunk: szívesen. Nem beszélve arról, hogy a „nincs mit” tökéletes elindítója a szívességek ördögi körének. Míg, ha azt mondom, szívesen, akkor megtettem, megköszönték, elfogadtam, ügy lezárva. Neked mi erről a véleményed?

Napjaink webes szolgáltatásaiban szinte kivétel nélkül lehetőségünk van beállítani profilképet, vagy más néven avatárt. Avatár: sajnos magyar szócikk nincs hozzá a WikiPedián, az  angol verzió azt mondja róla, hogy a számítástechnikában, IT világban, a felhasználó grafikus megtestesítője, alteregója. Különösen fórumokon (oldschool) és közösségi médiában van jelentősége, ahol az avatár mellé egy felhasználói név, becenév is társul a kettő szorosan összefügg. Vannak szolgáltatások, melyek bélyegképként aposztrofálják és lehetőséget adnak az általánosságban 30×30 és 75×75 pixel méret között mozgó kis képek testre…

Legutóbbi bejegyzésemben, drága gyalogos polgártársaim segítségét, türelmét és tolaranciáját kértem. Úgy érzem, hogy most viszont tőletek, gépjárművezetőktől is kell kérnem valamit. Ma újabb csapadékréteg érkezett hazánk felé, mely hó formájában jelent meg. Eléggé intenzíven. Mint mindig, ebben az éveben is, így a tél vége felé járva meg különösen, váratlanul érte a közútkezelőt a kialakult téli időjárás –  télen -, emiatt az utak csúszósak, havasak, gyakorlatilag nulla takarítás mellett kell közlekedni. Tévedsz, ha azt hiszed, hogy az autódban található ESP, ASR, ABS…

Szeretnélek megkérni benneteket, hogy bár sokszor teljesen jogosan utáltok bennünket autósokat, főleg, ha nem engednek át benneteket egyesek a zebrán, most mégis, legyetek pár napig elnézőek. Az utak csúszósak, havasak, latyakosak. A legnagyobb jóindulatunk és figyelmességünk ellenére sem tudunk mit kezdeni a fizika törvényeivel. Főleg, ha hirtelen lelépsz a zebrára! Mert bár tény, hogy ott elsőbbséged van , nem garantálom, hogy meg tudok állni. Neked viszont egy lépés csak az ellentétes irányba, egy kis figyelmesség, so called az autós helyzetébe…

Lojalitás (főnév): A törvényesség, az együttműködés írott és íratlan szabályainak betartása, a fennálló hatalom elfogadása és szolgálata; korrekt, kifogástalan magatartás, jóindulat egy ember, vagy egy eszme iránt. (Forrás: WikiSzótár) Bevallom a fenti sorok számomra új megvilágításba hozták a lojalitás szót, nálam – nyilván a korábbi sales munkámból adódóan – a lojalitás kvázi egyenlő volt a hűséggel, főként a vevői magatartás leírására szoktam használni. Azt hihetnéd, hogy a múltkori „Szívesség alapon ne intézz semmit” című bejegyzésemre cáfolok most rá. Részben igazad is…

Ma este Ivantól kaptam a facebookon egy videót, amit nekem címzett és ajánlotta az ismerőseinek a patikablogot. Kicsit ausztrál, kicsit gyors, de cserébe nagyon humoros és ami a lényeg: rohadtul igaz!  Feliratozva is van, így gyengébb angol tudással is megérthető,de röviden a történet: Hősünk, feleségével egy baráti társaságban vacsorázik, ahol van egy eddig ismeretlen hölgy (a vendéglátó ismerőse), Storm (Vihar) a neve. Erről jut eszembe, volt egy évfolyamtársam, akit frankón Vulkánnak hívtak, nem vicc. Nevéhez hűen, hatalmas jó arc volt a…

Vannak dolgok, amik mellett egyeszerűen nem lehet elmenni szó nélkül. És most a szó nemesebbik értemére gondolok. Madonna régóta egy megosztó személyiség, van aki utálja, van aki imádja. Én egyiket sem teszem, inkább csodálom. Madonna egy jelenség, egy előadóművész a szó szoros értelmében. Olyan szórakoztatást nyújt minden egyes megjelenése, amit ma kevesen tudnak felülmúlni. Talán Lady Gaga-nak lett volna meg a lehetősége, hogy egy új Madonna legyen, de nem lesz az. Soha. Szerintem maximalista is, másképp ezt nem lehetne létrehozni.…

Tegnapelőtt volt ez az Eurovíziós dalválogató csoda, amiről inkább nem szeretnék beszélni, már feldolgoztam. Volt viszont egy formáció, Fábián Juli és Zoohacker, akik szerintem az egyetlen értékelhető produkciót nyújtották. Tőlük, már korábban hallottam a Sizzlin’ című dalt, amiből Chriss Ronson (aka Dj Chriss) készített egy világszínvonalú remixet. Nem volt nehéz dolga, hiszen az alap dal is eléggé erős. Persze ez nem igaz, dolgozott ő ezen rendesen, nagyon „felnőtt” egy remix ez, minden a helyén van. Legjobb bizonyíték erre, hogy egész…