Kategóriák
Heti Zene

Heti Zene S04

A blogoláshoz visszatérésemet bejelentő posztban ígértem, hogy jönni fog. Hát íme, elindítom útjára az én kis főnix madaramat, a Heti Zene S04 a mai nappal hivatalosan is kezdetét veszi.

Egyből helyreigazítás. Szóval a mai egy soft launch igazából, röviden bemutatom a projektet, a résztvevőket és, hogy miért kértem fel őket.

A Heti Zene

A Heti Zene alapötlete egy 30 napos dal kihívásból indult, ahol a feladat nagyon egyszerű volt: minden nap más szempont alapján kellett egy-egy dalt kiválasztani, volt aki anno ezt Facebookra posztolta, én a blogon csináltam belőle sorozatot.

Innen már csak egy lépés volt a Me Gusta – Napi Zene (a történetét itt írtam le, ismét köszi Gyuri! 🙂 ), aminek még kódneve is volt, akkoriban nagyot ment a „Me Gusta” mém.

A Napi Zene 59. részből állt, majd átálltunk Heti Zenére, kényelmesebb volt mindenkinek, a kedves olvasó pedig ugyanannyi zenével gazdagodott, csak tömbösítve.

Eleinte YouTube videok linkjei kaptak helyet a posztokban, melyek egy része mára sajnos már eltávolításra került, illetve valamit maga a YouTube mókolt a beágyazásnál (vagy csak a WordPress frissítések kavartak be), de sok régi posztban, így a 30 napos dal kihívás, a Napi Zene és a Heti Zene posztjainál nem látszanak a még elérhető videok sem.

Elkezdtem kijavítani őket, idővel remélem a végére érek.

A szereplők

A negyedik évadhoz felkértem kettő, az első Napi Zenében is oszlopos tagot, illetve új ajánlótársakat is.

Mindenkit a Twitterről ismerek – igen, arról a Twitterről, amit éppen elhagytam. Azt hiszem 🙂

Az oszlopos tagok

@longhand

Internetes forgalomszámláló. És nagyon megbízható „szállítója” a gitár alapú zenéknek. Persze nem szeretném őt ebbe a skatulyába szorítani, de mivel saját maga is pengeti a húrokat, szívéhez ez áll közel. Egyik legjobb ajánlási élményem vele kapcsolatban a Napi Zene 17. részében volt, amikor is az azóta egyik kedvenc filmemmé avanzsált Midnight In Paris betétdalát hozta nekem.

@attilagyongyosi

Korábban Endoril, Endy Smyl, Chipa néven futott, aztán megkomolyodott, férj és senior fejlesztő lett 🙂

Két remix projektben is alkotótársam volt, külön-külön készítettünk egy-egy remixet a George Smoog duó számára. Régóta próbálom rávenni Attilát, hogy csináljunk közösen valami zenei projektet, de kb. mindketten lendület és idő hiánnyal küzdünk, szóval ez még várat magára.

Attila a legutóbbi Heti Zene óta lelkes bakelit gyűjtő lett, szép csendben növeli a ropogós EDM bakelitek számát. Remek érzékkel választ (szívemhez közel álló) zenéket, nagyon örülök, hogy ismét vállalta a feladatot.

Az új tagok

@v4nd4

Vandát kb. 2013 óta ismerem és azon túl, hogy némileg rokon szakmája van (ész ő is, csak durvább: vegyész), nagy d’n’b (magyarul drum and bass) rajongó. Üde színfoltja lesz az ajánlásoknak, főleg, mert magam is szeretem a stílust. Valahol megvan még a Roni Size bakelitem (Brown Paper Bag, mekkora zene!), ami 97-ben jött le a gyártósorról – Vanda ekkor még biztosan nem ezzel a stílussal ismerkedett, most viszont ő tud majd nekem újat mutatni, hiszen aktívan már nem követem a d’n’b szcénát.

@_adamtoldi_

Ádám a recruiterek világában dolgozik és messze földön arról híres, hogy nagyon segítőkész HR témákban. Többször fordultam hozzá tanácsért és bár IT területre specializálódott, mindig tudott nekem is tanácsot adni egy-egy állás váltás előtti-közbeni-utáni helyzetben.

A zenei ízlése teljesen más, mint az enyém, bár ez ugye egy érdekes kérdéskör. Mindig büszke voltam arra, hogy mindenevő vagyok és tényleg, legalább egyszer meg szoktam mindent hallgatni. Az már más kérdés, hogy még az általam kedvelt stílusokban is van, hogy 5-10 mp alatt el tudom dönteni, hogy kuka egy dal vagy se.

Nade, nagyon várom Ádám ajánlásait is, mert szerintem jó pár finom muzsikát fog hozni.

@k0cs0g

A zord nick ne tévesszen meg senkit. Zolival főként pénzügyi területen voltak eszmecseréink, de egy ideje felfigyeltem a tőlem szintén eléggé távol álló zenei ízlésére. Igen, jól sejted a mintát, direkt keresem a számomra új zenéket, stílusokat!

Van egy olyan érzésem, hogy lesz zúzda szép számmal!

@utanbetydelse

Krisztiánnal az alapképzésünk legalább akkora átfedést mutat, mint Vanda esetében, igaz egy másik irányból, az élettudományok irányából. Orvosként dolgozik, nem régóta követjük egymást Twitteren, de az rögtön feltűnt, hogy széles sávban mozog az ő zenei ízlése is. Ráadásul szintén bakelit rajongó, titkon bízom benne, hogy a gyűjteményéből fog válogatni ajánlásokat.

@szoges

Mindenki Szögije. Több szállóige büszke tulajdonosa, csak remélni merem, hogy nem lesz semmi gond a posztoknál és nem fog semmi csak úgy véletlenül, minden ok nélkül elromlani! 🙂

Szögivel kb. 4-5 éve tervezzük, hogy indítunk egy közös podcastet (most úgyis reneszánsza van), a megszűnt és mindkettőnk által kedvelt Abszolút Hallás Rádió podcast nyomdokaiba léptünk volna. De a remény hal meg utoljára, ki tudja mit hoz még az elkövetkező 10 év!

A listák

Alapvetően két lista fog készülni: egy Spotify és egy YouTube lejátszási lista. A posztoknál a Spotify lejátszót ágyazom majd be, de minden esetben (amikor lesz elérhető link) a YouTube linket is meg fogjuk osztani, ha valakinek nincs Spotify előfizetése, vagy épp más streaming platformot használ.

És már csütörtök van…kifutottam az időből, szerdán akartam ezt a bejegyzést kitenni, mivel minden héten szerdán fog megjelenni a Heti Zene S04 újabb epizódja.

Jó szórakozást hozzá!

Kategóriák
webszemét

Right is right

LinkedIn-en láttam.

Kategóriák
Blog

Ismét

Kedves Olvasó!

Ismét úgy döntöttem, hogy közel 5 év kihagyás után elkezdek blogolni. Több, egymással párhuzamosan futó folyamat vezetett ide, melyekről szeretnék majd bővebben is írni.

Az első és legfontosabb, hogy régi oszlopos tagokkal és nagyon izgalmas új tagokkal újraindul a Heti Zene, immár a negyedik évaddal.

Szeretnék írni az életem 2023.01.06 – 2023.04.14. között zajló eseményeiről is, kipróbáltam milyen elmenni egy alkotói szabadságra. Felmondtam a munkahelyemen és belevágtam a „semmit tevésbe”. Sok érdekes tapasztalatot szereztem, melyeket még magamban is le kell tisztázni.

Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy rájöttem (ismét): a Twitter már nem az én platformom, nem ad hozzá a napjaimhoz, inkább elvesz. Próbálkoztam különböző hackekkel, miként lehet úgy alakítani a rendszert, hogy számomra hasznos legyen és a nap végén inkább adjon, mint elvegyen, de be kell látnom, ez már nem megy.

Az eltelt közel 5 évben rengeteg értékes tartalom „maradt bennem”, köszönhetően annak is, hogy a micro blogolás (aka Twitter) megadta az instant „kiírom magamból” élményt és az ezzel járó instant visszajelzés élményt, de ez közel sem ugyanaz, mint amikor leülsz egy üres poszt elé, összeszeded a gondolataidat, rendszerezed őket majd szép kerek mondatokba foglalva leírod őket.

Kár lenne mindent a fenti dopamin ciklus rovására írni, többször éreztem, hogy írnék, de aztán győzött az „á, minek? kinek? miért?” érzés – és végül a fiókban maradt. Volt ebben azért félelem is. Minél kevesebbet osztok meg magamról, magunkról, a történésekről, a véleményemről, annál jobb – több helyről is kaptam a jó tanácsot és ha visszanézek a soron (ugye 2010, 2014, 2018, 2022, khm…), nem teljesen volt ez a tanács alaptalan.

És ne hanyagoljuk el azt a tényt sem, hogy természetes módon, ahogyan mindenki más, én is idősebb lettem. Talán megfontoltabb, bölcsebb, bátortalanabb, gátlásosabb. Ami jó ötletnek tűnt 25-30 évesen, az már nem az 39-44 évesen. Persze még mindig ott van bennem az egészséges kíváncsisággal bíró gyerek, de egyre nehezebb előcsalogatni.

Egy szó mint száz, üdv újra itt!